Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára a költségvetési bizottság ülésen elmondta: a távközlési adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.

A távközlési adóból a különböző kedvezmények miatt évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben - ismertette a helyettes államtitkár.

A helyettes államtitkár Vágó Gábor (LMP) kérdéseire elmondta: a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. Az LMP-s képviselő azt firtató kérdésére, hogy az adó bruttó vagy nettó 2 forintként jelenik-e meg a számlákon, úgy vélekedett: a szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni; áthárítás esetén áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával. A távközlési adó bevezetéséhez megítélésük szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó.

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke egyebek mellett arról érdeklődött, a hiánymutató betartása változatlanul olyan erőteljes követelmény-e még most is a brüsszeli bizottság részéről, hogy emiatt érdemes év közben módosítani az adórendszert, és felborzolni a kedélyeket.

A helyettes államtitkár erre reagálva a bizalom megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, mondván: szavunkat adtuk egy menetrendre. Emellett rámutatott arra: az államadósság finanszírozása rendkívül drága, körülbelül annyit költünk rá, mint az egészségügyre. Saját jól felfogott érdekünkben kell csökkenő adósságpályára állni - hangsúlyozta.

Font Sándor (Fidesz) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap részleges zárolását akkor lehet felszabadítani, ha teljesítjük a vállalt hiánycélt. A képviselő hangsúlyozta: a Fidesz-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy az adó alanya a szolgáltató legyen, mert szerették volna elkerülni, hogy a fogyasztókra hárítsák át az adót. Úgy vélekedett, ebben a kiélezett piaci helyzetben éppen a nemzeti mobilszolgáltató lehet a visszatartó erő.

Nyikos László az elhangzottakra reagálva azt mondta: akceptálja, hogy a magyar kormány úriemberként akar viselkedni, az EU azonban nem írt elő konkrét formát a hiány tartására. Az 1.400 milliárd forintos kiadási oldalon nem talált 20 milliárdot a kormány? - kérdezte. Ne legyünk naivak, ne gondoljuk, hogy az adóviselő nem az állampolgár lesz - reagált a bizottság elnöke arra, hogy a Fidesz-frakció ahhoz kötötte a támogatását, hogy az adót a szolgáltató fizesse.

Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha pár milliárdos kisadókat vetnek ki, amikor több száz milliárd forintos átalakításokra volna szükség - vélekedett Vágó Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, a szolgáltatóknak kevés idejük van arra, hogy végrehajtsák az adó bevezetése miatt szükségessé vált fejlesztéseket.

Babák Mihály (Fidesz) elismerte, hogy bár az adó alanya a szolgáltató, az adókat mindig a fogyasztó fizeti meg, úgy vélekedett azonban, hogy az új szolgáltató belépésével esély van arra, hogy az adót ne hárítsák át rájuk.

Balog Ádám az elhangzottakra reagálva azt mondta: arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg.

QP | Quality Placement