Elégtelenre értékelték a pedagógusok azt a minősítési rendszert, amit a Belügyminisztérium akar számukra bevezetni - hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által rendezett sajtótájékoztatón.

A PSZ számára a Forrás Társadalomkutató Intézet készített egy kutatást, amit összesen 4110-en töltötték ki. Az online felmérést 2023. február 26-a és március 16-a között készült. A kutatásban főleg a pedagógusi teljesítményértékelési rendszerről és a bérrendszer átalakításáról mondtak véleményt a tanárok.

Rosszul vizsgáztak a javaslatok

Az elmúlt tíz év során a jelenlegi rendszert már sokszor bírálták, most is egyöntetűen 1,7-es osztályzatot kapott a Belügyminisztérium javaslatcsomagja, mondta Galgóczi Eszter, a Forrás kutatóintézet munkatársa. Elhangzott, hogy a felmérésben a tanárok 1-5-ig értékelhették a feltett kérdéseket.

A minősítési rendszer kötelezősége okozza a legnagyobb problémát, több mint 12 ezer pedagógus nem akart eddig a pedagógus I. minősítésből a pedagógus II.-be minősülni - mondta Totyik Tamás a PSZ alelnöke.

A kutatásból kiderült, hogy a jelenlegi tanfelügyeleti rendszert is elégtelenre értékelik a tanárok, (1,7 pont), valamint a jelenlegi pedagógus értékelési rendszerről is hasonló véleménnyel vannak (1,7 pont) is. Előbbi egy ellenőrzési és értékelési modell, ami nem szaktárgyi hanem pedagógiai szempontból vizsgálja a pedagógusokat.

Ez alapján a jelenlegi rendszert rendkívüli módon elutasítják a pedagógusok. Az viszont jól látható, hogy egyes elemeinek megváltoztatásával (gyakornoki vizsga eltörlése, kötelező jelleg megszűnése) máris „vonzóbb” lenne a pedagógusok számára, de még így is csak közepes (2,9) értékelést kap a pedagógusoktól, hangzott el a tájékoztatón.

Galgóczi Eszter kiemelte: a pedagógusok véleménye a kérdésekben egyébként egységes volt, az intézmény-, településtípus, régió, illetve korcsoport szerinti bontásban nem tapasztaltak hatalmas eltéréseket.

A tanárok leginkább a fejlesztő értékelést tartják jónak, az önértékelésben megosztottak, a büntető jutalmazó rendszert pedig egyértelműen elutasítják, mondta Totyik Tamás.

A pedagógusok számára legfontosabb, hogy azoknak a véleménye jelenjen meg hangsúlyosan a felmérésben, akik az ő tevékenységükre legpontosabban rálátnak. Elsősorban saját véleményük (4,2 pont) megjelenését tartják fontosnak, majd ezt követik az intézményen belül megjelenő vezetők és szervek véleményei. Legkevésbé a külső szakértő bevonását támogatják (2,1 pont).

Nem jó, ha sorrendbe állítják a tanárokat

Totyik Tamás szerint, az nem jó, ha egy tantestületben sorrendbe állítják a pedagógusokat, ez elfogadhatatlan a PSZ számára, inkább szakmai szempontok alapján kellene segíteni az oktatók, tanárok munkáját.

A pedagógusok nem megúszni szeretnék, hogy értékeljék önmagukat, hanem a feleslegesen rájuk rótt bürokratikus terheket utasítják el

- mondta Galgóczi Eszter.

Hasonlóképpen utasítják el azokat az elemeket is, melyek teljesen szubjektív megítélést jelentenek - mondta Totyik Tamás, példaként említette a gyermekek hiányzásainak számát, hiszen erre a pedagógusnak kevés ráhatása van.

Hasonló objektív mérőszámnak tartják az országos kompetencia mérés (1,6 pont) eredményeit is, amitől évek óta hangos a sajtó, de a kerettanterv sem támogatja az ehhez szükséges készségek kialakulását, mégis amennyiben ez megjelenik az értékelési rendszerben az a pedagógusra hárítja az összes felelősséget.

Sok a szubjektív elem 

De ilyen elem lenne a tanárok öltözködése, és a közösségi médiában megosztott tartalom, vagy a nemzeti elköteleződés is, amire szintén nemet mondanak a tanárok, hiszen ez is egy szubjektív dolog, melyben a pedagógus nem biztos, hogy meg tud felelni a nem teljesen világos elvárásoknak.

A pedagógusok leginkább az osztályzatok rendszerességével, illetve a szülőkkel való kapcsolattartást fogadják el, de ebben is igen megosztottak. Ezek azok a merőszámok, melyek nem azt a szeletét mutatják meg a pedagógus munkájának - nyilatkozták a tanárok.

A kormány bérrendezéssel kapcsolatos elképzelései az értékelési rendszerben is markánsan megjelentek, egy fizetés többlettel, valamint megvonással járó jutalmazó és büntető rendszerről lehetett először olvasni a sajtóban.

A válaszadók a lehetséges pénzbeli retorziót elutasítják, leginkább a ledolgozott óraszámok kifizetéségt támogatják (4,4 pont).

Az az elképzelés közepesre vizsgázott, hogy ugyanezt bérpótlék formájában kapják meg a pedagógusok, de még ennél is kevésbé támogatott egy másik pénzbeli jutalmazó rendszer javaslata, melyben az intézetvezető gazdálkodik egy kerettel, és a jól teljesítőket kompenzálja (2,8 pont).

Elhangzott az is, hogy fontos változás jöhet a pedagógusok életében, ha a Belügyminisztérium megszüntetné a közalkalmazotti jogviszonyukat. Ezt a döntést a bérrendezéssel kötik össze, egy új jogállást vezetnének be, a pedagógusok számára: az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. A kérdőív szerint a pedagógusok körében ez a javaslat sem népszerű, ha osztályzatokban kellene megfogalmazni: elégtelent kapott (1,3 pont).

A PSZ ezzel szemben egy öt elemből álló bérrendszert javasol ez pedig többek között tartalmazná:

  • kor és gyakorlat alapján készüljön egy alapbértábla,
  • pótlékok is jelenjenek meg a bérekben, osztályfőnöki pótlék stb..
  • eseti feladatok ellátására, helyettesítésekre is terjedjen ki a bérrendszer,
  • farsangon vagy egy szalagavatón való részvételre is legyen egy külön kerete az intézményeknek,
  • legyen egy központi szempontrendszer alapján felállított minősítési rendszer, amit az intézményvezető határozhat meg.