Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát, 41 százalék semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6 százalék) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5 százalék). Azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, 36 százalék, ennek ellenére olykor ők is dobnak ki élelmiszert – derül ki a HonestFood reprezentatív felméréséből.

Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, kábé minden negyedik magyar saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70 százaléka tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30 százalékukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden második magyar vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6 százalékánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság, mint a férfiaknál, a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54 százalék), mint a nőknek (48 százalék). A felmérésben részt vevők 8 százaléka bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak 9, nők 6 százaléka).

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80 százalékánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32 százalék) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legalacsonyabb áron vegyen meg.

Minden negyedik magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. Nagyobb kiszerelést 22 százalék vesz azért, mert olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékáru végzi a kukában

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy a magyarok milyen élelmiszertípust dobnak ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31 százalék) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden ötödik válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a 12 százaléknál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobnak ki (előbbi aránya 4 százalék, utóbbié 6 százalék).

Egy magyar háztartásban 65 kiló kaja végzi a kukában

Egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 ezer forint egy főre jutó veszteség éves szinten - derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások. A pocsékolást a magyarok nem mérik fel pontosan: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek.
Ez a kutatás is alátámasztja, hogy a magyarok leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobnak ki. A pazarlás legfőbb oka, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolnak, túl sok ételt készítenek. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánnak a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

„Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes” – osztotta meg tippjeit Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.