A KSH legutolsó inflációs közlése szerint idén júliusban a 2019-es hetedik hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett drágább. Míg 2020. júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését. Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök - a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett - 3,3 százalékkal drágultak. Ennek kapcsán fordult kérdéssel a DK-s Vadai Ágnes írásban Nagy István agrárminiszterhez, aki választ várt arra, hogy mi okozza az áremelkedést, valamint milyen lépéseket tenne a kormány, hogy a drágulást mérsékelje.

"A szezonális termékek esetében a kedvezőtlen időjárás és az alacsony kínálat (alma esetében például a gyenge terméseredmények), exportált gyümölcsök esetében pedig a forintárfolyam hatása is közrejátszik az árak alakulásában. Feldolgozott élelmiszereknél fontos az alapanyagok árának emelkedése, a világpiaci árak változása és a növekvő bérköltségek. Emellett a koronavírus hatásai is meghatározók" - kezdte válaszát a tárcavezető, aki szerint a lassulás már elkezdődött az áremelkedésnél.

"A fogyasztói árakra közvetlen kormányzati ráhatásunk nincsen, a közvetett eszközök alkalmazása pedig jelenleg igen korlátozott: a költségvetés forrásai elsősorban a munkahelyek megtartására, ezáltal a lakosság jövedelmi viszonyainak pozitív alakulására és a fizetőképes kereslet fokozására fókuszálnak. Emellett mind az alapanyag-termelőket, mind a feldolgozókat célzott programokkal támogatja az Agrárminisztérium" - közölte a miniszter írásbeli válaszában.