A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A nyári szünet után a parlamenti ciklus kezdete új lendületet adhat a pártoknak a választásra való felkészülésben − mondta a Napi Gazdaságnak G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója. A szakember szerint az idei ősz meghatározó vonása az új kezdet mellett a kampány intenzitásának növekedése lesz, a kampánylogika a nyilvánosság minél erőteljesebb bevonását, a közvélemény tematizálását követeli meg a politikai erőktől, erre adhat lehetőséget a parlamenti munka is. G. Fodor szerint ugyanakkor érteni kell a szabályokat: a kampány számít. Így az, aki kizárólag a parlamentre fordítja a figyelmét, oda összpontosítja energiáit, az szem elől téveszti a célt, a választási győzelmet.

Fontos lesz a devizahitelesek ügye

A konkrét ügyek közül a következő időszak egyik legfontosabb kérdése a devizahitelesek ügyének rendezése lehet, hiszen ez egy olyan égető téma, amellyel komoly népszerűségre tehet szert a Fidesz-KDNP azon választói csoportok körében, amelyeket jelenleg a Jobbik és egyéb szélsőséges csoportok mobilizálnak − véli Antal Attila politikai szakértő. A kommunikáció szintjén már erre utal, hogy a Fidesz esetenként a bankok hibájaként próbálja beállítani a devizahitelek problémáját − a szakértő szerint azonban előfordulhat, hogy ezzel egy ponton túl az eseményeket már nem lesz képes uralni. Antal szerint a tranzakciós illeték őszi drasztikus emelése miatt az ellenzéknek lehetősége volna arra, hogy áthangolja a politikai kommunikációt és vitát indítson a bankok valós felelősségéről és szerepéről a társadalomban.

Az őszi törvényalkotási programban 42 törvényjavaslat szerepel, de ezeken túl a kormánytöbbség biztosan nagy számban él majd ismét az egyéni képviselői indítványok eszközével, épp a legfontosabb kérdésekben − hangsúlyozta Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A pedagógusok ügye után szeptemberben kerül napirendre például a távszerencsejáték-szervezés módosítása, a termőföld védelméről, az MNB-ről szóló (a PSZÁF és az MNB összevonását megvalósító) törvényjavaslat. Ugyancsak szeptemberben tárgyalják az alaptörvény ötödik módosítását, amelyre részben az MNB-PSZÁF összevonás miatt kerül sor, valamint hatályon kívül helyezik a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét és kikerül az a passzus, hogy ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak, például az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság valamelyik jövőbeni határozata miatt, akkor a pénzt új adó kiszabásával finanszírozhatja az állam.

A kormány írja a menetrendet

A törvényalkotási menetrend kijelölése a kormány kezében eszközzé válhat támogatottságának megtartásához és a bizonytalanok megszólításához − tette hozzá G. Fodor. Az elkötelezett támogatói tábor könnyebben mobilizálható, ezért a passzív, politikától elforduló bizonytalan választók megszólítása válik majd prioritássá az elemző szerint, ez a választói réteg nem a konfliktusos témákon, szimbolikus ügyeken keresztül érhető el, sokkal inkább a konszolidációs politika intézkedéseivel. Az igazgató szerint a parlamenti napirend is ennek megfelelően formálódik; a nagy rendszerek átalakítása már lezárult, ugyanakkor annak a kormányzati stratégiának is van realitása, amely a törvényalkotási munka monotonitásával próbálja meg kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából.

Antal úgy látja, a kormányerőket magabiztossággal tölti el a tény, hogy bár már bőven tart a választási hadjárat, egyelőre nem lehet tudni, pontosan ki és milyen szövetség élén hívja majd ki a Fidesz-KDNP-t. A szakember szerint ugyanakkor több olyan ügy is van − többek közt a trafikbotrány és a földügyek −, amelyek jól időzített tematizálásával "meg lehetne szorongatni" a kormánypártokat. Az ellenzék legnagyobb hibája nem az, hogy nem kötötte meg azt a stratégiai szövetséget, amellyel Orbán Viktor miniszterelnök ellen indul, hanem az, hogy a tárgyalások közepette nem tud egységesen reagálni azokra a témákra, amelyekben ténylegesen demonstrálnia kellene egységét és alternatíváját − fogalmazott Antal.

Az őszt a kampány uralja majd

G. Fodor szerint az ellenzék számára várhatóan nem a parlamenti aréna lesz a leghatékonyabb, a kampánylogikához leginkább illeszkedő megjelenési felület, az ellenzék−kormány viszony tétje pedig az ellenzéki erők alternatívaállító képességének felmutatása lesz. Az eldöntetlen személyi kérdések, az a tény, hogy fogy az idő, szűkíti az ellenzéki mozgásteret és az együttműködési folyamat kezd kényszerpályára állni. A megegyezés hiánya, a megújuló bizonytalanság olyan helyzethez vezet, amelyben a döntés hiányának költségei mindkét szereplő esetében meghaladják a kedvezőtlen döntés költségeit.

Juhász szerint pártpolitikai szempontból az őszt már biztosan a kampány fogja uralni, ha azonban az ellenzék továbbra is befelé fordul és kormányellenes kampány helyett egymással foglalkoznak a pártok, aligha szólíthatnak meg új szavazókat. Ha a jelenlegi konfliktust az MSZP és az Együtt-PM között nem sikerül feloldani, akkor is valószínűsíthető, hogy végül koordináltan állítanak majd egyéni jelölteket, de nem lesz közös listája és közös listavezetője a két pártnak. Az egyéni kerületekben egyszerűen nem kerülhető meg a megállapodás, mert ha egymással szemben indulnak az ellenzéki jelöltek, akkor esélytelenné válnak − tette hozzá Juhász.