Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Idén októberben az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten - közölte a KSH, hozzátéve, hogy az első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,8, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66 százalékkal nőtt.

Az ipari export volumene 1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,5, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 3,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt, míg a csekély súlyú bányászaté 34 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 5,8 százalékkal emelkedett.

A járműgyártás húzott

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 32 százalékát képviselő járműgyártás 7,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 7,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,4 százalékkal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 36, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 68 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 76 százalékkal visszaesett.

Gyengélkedett az élelmiszeripar

A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,6 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás esett vissza.

Az alágazatok közül az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás nőtt a leginkább, az egy évvel korábbi közel háromszorosára, de jelentősen, 31 százalékkal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal a kisebb súlyú vegyi anyag, termék gyártása bővült, szinte mindegyik szakágazatban növekedést mértünk.

Számottevően, 13,1 százalékkal emelkedett a villamos berendezés gyártása is, főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.

Folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban

Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 11,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 10,3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a kis súlyt képviselő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.

Budapesten volt a legnagyobb visszaesés

Az ipari termelés Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jelentősen (11,1-11 százalékkal), Nyugat-Dunántúlon kisebb mértékben (1,9 százalékkal) nőtt, a többi régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb (9,5 százalékos) visszaesést Budapesten mérte a KSH.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a 2019. októberinél. Az új belföldi rendelések 3,1, az új exportrendelések 4,5 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány október végén 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az idei év január-októberi időszakában az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 8,2 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,3, míg a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,3 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (5,6 százalékkal) nőtt, míg a többi régióban 1,2 és 13,7 százalék közötti volumencsökkenést mért a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.