A magyarok 24,6 a hónapot vesztettek el a születéskor várható élettartam tekintetében a pandémia első évében, a másodikban pedig még ennél is többet, mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem vezető epidemiológusa az IME egészségügyi konferenciáján.

Kimerülni látszik a társadalom pandémiás védekezése, Magyarország egyébként is nagyon súlyos árat fizetett a járvány miatt. A legfrissebb adatok szerint már 47 938 ember halt meg a Covid-19 miatt. A Covid-halottak száma egy hét alatt egy évvel ezelőtt 76 fő volt, a legfrissebb heti adatok szerint pedig 140-en vesztették életüket. Egyértelműen látszik a növekvő tendencia. Ez pedig azt jelenti, hogy egy újabb járványhullám kezdődött el - mondta Oroszi Beatrix.

Kiemelte: Norvégia, Svédország és Finnország, a pandémia első két évében megvalósította azt a bravúrt, hogy nem változott a születéskor várható élettartam. Bár utóbb említett országokban is volt életév veszteség a világjárvány első évében 2020-ban, de ezt 2021-re ledolgozták.

Magyarországon ezt a bravúrt nem sikerült megvalósítani, pedig az a cél, hogy a várható élettartam ne csökkenjen, hanem emelkedjen

- tette hozzá Oroszi Beatrix.

A szakember kiemelte: a világjárvány még nem ért véget. Újabb és újabb variánsok jelennek meg, gyengül a lakosság immunitása, megnőnek a szezonális hatások, jön az ősz és a tél, ez kedvez a felső légúti betegségeknek és jelentősen nőtt a kontaktusok száma is. Jelenleg Magyarországon a BA.5 a domináns variáns, de nem biztos, hogy ez marad is, ez változhat akár az őszi-téli szezon alatt is.

Összehasonlításul felvázolta a 2021-es és a 2022-es 41. heti adatokat. 

  • 2021. 41. hetében elvégzett tesztek száma: 100 651 volt
  • Pozitivitási arány: 6,9 százalék
  • Regisztrált heti esetszám: 6932 fő
  • 2022. 41. hetében elvégzett tesztek száma: 24 347 ez az előző évi negyede,
  • Pozitivitási arány: 49,1 százalék ez az előző évi hétszerese, egy héttel korábban még 11-szeres volt
  • Regisztrált heti esetszám: 11 947 fő, az előző évi 1,7 szerese.
A pozitivitási arány még soha nem volt ilyen magas, mint jelenleg.

A szakember szerint összességében csak ebből a három adatból meg lehet állapítani, hogy a járványügyi helyzetünk semmivel nem jobb, mint egy évvel ezelőtt. 

Oltani, oltani, oltani

Az átoltottsági adatokról elmondta, az egy dózis megkapók aránya tavaly 69 százalék volt, most 73 százalék. Ez nagyon csekély, a négy százalékos emelkedés, bőven elmarad attól, hogy hátra dőlhessünk. Nem elég az alapimmunizálás, emlékeztető oltásokra van szükség. Kiemelte: jelenleg a felnőtt lakosság 47 százaléka rendelkezik egy emlékeztető oltással, az idősek 75,7 százaléka, a fiatalok esetében, akik a járványt a leginkább terjesztik, az oltottság 26,4 százalék.

Az átoltottsági mutatók a nagyvárosokban, többek között Budapesten, Sopronban, Szegeden jól áll, de a ritkán lakott településeken és a peremvidékeken élők között az országos átlagot sem éri el.

Utóbbi településeken élők átoltottsága 38 százalékkal marad el az országos átlagtól.

A védőoltás hatása idővel csökken, a vakcinák a fertőzés ellen 4-6 hónap múlva már nem adnak elegendő védettséget - emelte ki Oroszi Beatrix. Ha elindul egy újabb járványhullám az nagyon nagy nyomást jelent majd az egészségügyre, és ismét a fekvőbetegellátókat érinti majd jelentősen.

Úgy véli, a jelenleg regisztrált Covid-19 esetek száma nem ad valós képet a járvány jelenlegi állásáról.

Zárt helyen kell a maszk

Vannak új variánsok és lehetnek újabbak, ezeket folyamatosan monitorozni kell. Jelenleg a járvány terjedése szempontjából a kockázatot növeli, hogy a zárt közösségekben nincs védekezés, a vírus meg fogja találni a leginkább sérülékenyeket, a maszkhasználat és a távolságtartás indokolt lenne zárt helyen továbbra is.

Oroszi Beatrix szerint a 2023-as szezonban akár két hullám is lehet, a magyarok átoltottsága nagyon alacsony, meggyőzésre és ösztönzésre lenne szükség. Valamint kiemelte: nagyon nagy hangsúlyt kellene fektetni az egyenlőtlenségekre és a leszakadó térségekben élőket meg kell győzni a vakcinák fontosságáról.