Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A közlemény szerint az egészségügyben ma két Magyarország van, s az egészségügyben dolgozók és a betegek meglepődve tapasztalják, hogy egy másik Magyarországban élnek, mint ami a közrádióban, -televízióban, s az "álomtitkárság" közleményeiben létezik, ahol csökken az ágazatból az elvándorlók száma és rövidülnek a várólisták. A valóság ezzel szemben az, hogy az elvándorlás folytán - a szakmai szervezetek szerint - mintegy 6000 orvos hiányzik a rendszerből, ezért a minimumkövetelmények sok helyen betarthatatlanok.

Ez hiányzik a várólisták rövidítéséhez

A szervezet titkára nevetségesnek tartja a várólisták rövidítésére szánt egymilliárd forintot, mégpedig éppen a kapacitás hiánya miatt. Mint lapunknak elmondta, a központi régión kívül, ahol a TIOP pályázatok megfelelő műszaki feltételeket teremtettek, nincs elég szakember. Van olyan kórház például, ahol a sürgősségi osztály két szakorvossal működik, akik felváltva ügyelnek. Természetesen a felelősségük, az elvárt döntési kompetenciájuk attól, hogy nem tudják kipihenni magukat, nem csökkent. A központi régióban pedig, ahol még kevésbé szorító a létszámhiány, az infrastruktúra nem bírja el a gyorsítást, miután ez a térség kimaradt az EU-s pályázatokból.

A kórházak gazdasági helyzete még soha nem volt ilyen rossz - hívja fel a figyelmet Balaton Péter, aki szerint a kórházigazgatók már a megrendelésnél tudják, hogy nem fognak fizetni. A novemberi kórházkonszoldiáció idején volt olyan intézmény, amelyik utoljára 2013 februárjában fizetett a beszállítóinak. A kis magyar cégek nem képesek ezt a késedelmet finanszírozni, s el fognak tűnni a piacról, egyedül a multik képesek áthidalni a féléves - éves csúszásokat, így ők maradnak a porondon egy olyan országban, ahol hivatalosan a magyar vállalkozásokat támogatják - hívja fel a figyelmet a szövetség titkára.

A koncepciótlanság a legnagyobb baj

A megoldáshoz első lépésben el kellene dönteni, hogy a magyar egészségügy hogyan is működjön - vallja a szakember. Ha a járulékfizetés a rendszer alapja, akkor felesleges volt az államosítás, ha viszont központosítottak, akkor az adókból kellene fedezni a kiadásokat - hangsúlyozza a szervezet titkára, aki a teljes koncepciótlanságot látja az egyik legnagyobb problémának. Úgy véli, ezt a koncepciót a politikától függetlenül, a szakmának kellene megalkotnia.

Kulcskérdésnek tartja az alapellátás megszervezését is, anélkül ugyanis a kórházi rendszer továbbra is drága és túlterhelt marad, a háziorvosok pedig a túlterheltség szülte kényszerből puszta betegirányító funkciót látnak el - fogalmazott a Napi.hu -nak Balaton Péter.