Valószínűleg nem fog széles körben elterjedni az a befektetés, amelyet a jogszabályi hézagok miatt adómentes munkáltatói juttatásként hirdetnek brókercégek. Az ajánlat lényege az, hogy a munkáltató úgy ad bérkiegészítést, hogy az alkalmazott számára kockázati életbiztosítást köt, amely a biztosított halála esetén fizet, ám eközben befektetések vannak mögötte s ezek hozama a biztosított jövedelme.

Egyes brókercégek azt ajánlják, hogy a cafeteria megadóztatása után hagyjuk az étkezési jegyeket, üdülési csekket, kössünk inkább unit linked biztosításokat a munkavállalók számára, hiszen ezek adómentesek és magas hozamot biztosítanak. "A munkavállaló néhány év után a felhalmozott juttatások megfelelő aktuális értékéhez készpénzben hozzáférhet" - derül ki a kiado.hu közleményéből.

A dolog azért nem ennyire egyszerű. A teljes struktúra kockázatos, mert egy olyan, nem egyértelmű szabályon alapul, amelyet bármikor pontosítani lehet. A személyi jövedelemadó-törvény szerint a életbiztosítás díja adómentesen adható juttatásnak minősül, ám csak akkor, ha kockázati, azaz halál esetére szóló biztosításról van szó.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatása adómentes, viszont befektetési jellegű életbiztosításoknál, ha nem történik haláleset, akkor válik adómentessé a biztosításból származó jövedelem, ha annak lejárata legalább tíz év.
A unit linked biztosítások így csak erősen megcsillagozva lehetnek adómentesek. Egyrészt itt is legalább tízéves befektetésben kell gondolkodni, ami azt jelenti, hogy a munkaadónak arról kell meggyőznie az alkalmazottat, hogy jobban jár egy olyan juttatással, amelyet legkorábban tíz év múlva tud adómentesen felhasználni, mint egy olyannal, amely után ugyan 25 százalékkal adózni kell, de azonnal rendelkezésre áll. Az esetek többségében a munkavállalók azokat a modelleket választják, amelyekből hamarabb származik bevétel, vagyis már a pár éves várakozás is jelentősen csökkenti a kedvet.
Arról nem is beszélve, hogy az is elég bizonytalan, meddig maradhatnak mentesek a befektetési elemeket is tartalmazó kockázati életbiztosítások - figyelmeztet Biróné Dr. Boncsér Katalin, a KPMG adómenedzsere. Nagyon egyszerűen kizárhatók ezek az elemek az adómentes körből, hiszen csak a kockázati életbiztosítás fogalmát kell pontosan meghatározni a törvényben. Ráadásul mivel e biztosításnak álcázott befektetéseknek a megítélése már most is bizonytalan, nagyon komolyan alá kell támasztani a mentességre hivatkozást. Az adott konstrukció szempontjából ugyanis egyedi elbírálás alá esik, hogy a modell elfogadható-e biztosítás gyanánt vagy sem.

A munkaadók tehát jól teszik, ha csak akkor fogadnak el ilyen ajánlatot egy biztosítótól vagy brókercégtől, ha arra az adott modellre feltételes adómegállapítást kértek a Pénzügyminisztériumtól - tette hozzá az adószakértő. Ilyenkor az adózó előre kér állásfoglalást arról, hogyan kell az adott ügyletet adózási szempontból kezelni. A nem kötőerejű állásfoglalások viszont csupán tájékoztatásul szolgálnak, és jellegükből adódóan nem kötelezik az adóhatóságot annak figyelembevételére.
QP | Quality Placement