Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az aktuális munkaügyi célellenőrzések körébe tartozik a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, és a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megtartásának vizsgálata.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a munkáltató írásbeli munkaszerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján foglalkoztatja a munkavállalót. A munkaviszony tekintetében akarategység tehát létezik a felek között, de a munkaszerződés írásba foglalása, a törvény kötelező előírása ellenére elmarad. Az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni, amelynek hiányában a munkaszerződés érvénytelen - olvasható a portálon.

Az érvénytelenség orvoslására a törvény tartalmaz egy fikciót, miszerint ha a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül nem hivatkozik az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenségre, akkor a munkaviszonyt érvényesen létrejöttnek kell tekinteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató egy munkaügyi ellenőrzés során alappal hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló reakciója hiányában megállapodásuk érvénytelensége elenyészett, hiszen a munkaügyi hatóság ettől függetlenül vizsgálhatja a munkaszerződés írásba foglalásának teljesítését, és több munkavállalót érintő mulasztás megállapítása esetén munkaügyi bírságot szabhat ki.

Alapvető, sokan mégis hanyagolják

A Munka Törvénykönyve több esetben is rögzíti a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét, amelyek közül a foglalkoztatás alapvető szabályainak körébe tartozik a munkaviszony alapvető szabályairól történő tájékoztatás a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül (például tájékoztatás napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról).

Az ezekben bekövetkező változásról, az azt követő tizenöt napon belül, ugyancsak írásban kell tájékoztatni a munkavállalót. A munkaviszony létesítésének és megszüntetésének az adóhatóság felé történő bejelentése is olyan alapvető foglalkoztatási szabály. A bejelentési kötelezettség megszegése esetén munkaügyi bírság kiszabása kötelező.

Ugyancsak a munkavállalók alapvető jogainak érvényesülését szolgálja a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok által megkövetelt igazolások kiadása. Habár nincs olyan jogszabályi előírás, miszerint a munkavállaló a "kilépő papírok" nélkül nem létesíthet új munkaviszonyt, de a gyakorlatban érvényesülő tendencia szerint az új munkáltatók enélkül nem alkalmazzák a munkavállalót. Ez a kötelezettségszegés munkaügyi bírság kiszabását akkor alapozhatja meg, ha több munkavállalót érint.