Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Egységben Magyarországért pártszövetség (hat ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom) február közepére ígért közös választási programot, de amíg az nem véglegesül, a szakterületek programalkotásért felelős személyei árulnak el részleteket, amikről már megegyeztek a pártoknak. Kedden az egyházügyekről, az oktatásról, a médiáról, a vidékfejlesztésről, az energetikáról és a mezőgazdaságról tartottak háttérbeszélgetést - írja a 444.hu egy háttérbeszélgetésre hivatkozva.

Az oktatási rendszerből - a szakszervezetek adatai alapján - nagyjából 12 ezer oktatási dolgozó hiányzik, ezért a kormányváltás után a bérrendezést tartják a legfontosabb feladatnak - közölte a területért felelős ellenzéki politikus, a momentumos Tóth Endre. Olyan emelést terveznek, ami még a pályaelhagyó pedagógusokat is visszacsábítaná. Mivel jelenleg a fizetésük 60 százalék a diplomás átlagbérhez képest, az ellenzéki programban azonnali jelentős emelés szerepel. Újra a minimálbérhez kötnék a pedagógusok bérét, hogy biztosítsák az értékállóságát. Tóth szerint ennek 2-3 éven belül el kell érnie az 50 százalékos mértéket - írja a lap.

Nagyobb szabadságot biztosítanának az iskoláknak a tankönyvek és a tantervek megválasztásában. Az esélyegyenlőség növelésének érdekében visszaállítanák 18 éves korra a tankötelezettséget. A hátrányos helyzetű iskolákat vagy a különleges nevelési igényű gyerekeket tanító intézményeket külön pótlékokkal támogatnák. A Klebelsberg Központot megszüntetnék, a helyi közösségeknek adnának újra befolyást a saját iskoláikra. 

A felsőoktatásnál az alapítványi kiszervezések miatt egy új kormány kétharmados falakba ütközne. Tóth Endre arról beszélt, hogy szeretnék visszaállítani a demokratikus kontrollt az egyetemeken, mert a most kialakított kuratóriumi rendszer nem alkalmas arra, hogy autonómiát biztosítson az intézményeknek. Első lépésként megtisztítanák a pártpolitikai befolyástól a vezető testületeket. Egyeztetnének az intézményekkel, hogy megtalálják a formát, ami a legalkalmasabb a számukra. Ez lehet akár a visszavétel az állami fenntartásba, vagy egy másik közalapítványi forma. A vezetésbe olyanok ülhetnének be, akiket a szenátus alkalmasnak tart erre - olvasható a cikkben.

Látványberuházások nélküli vidékfejlesztést terveznek

Az új kormányban önálló területté tennék a vidékfejlesztést, tehát elválasztanák a mezőgazdaságtól. A területről Üveges Gábor, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja beszélt, aki szerint erre azért lesz szükség, mert „ennél mélyebben régen volt a magyar vidék, mint ahol most van”. Szerinte a Fidesz 2010 után rengeteg jó szakembert küldött el a vidékfejlesztés területéről. A rendszer legnagyobb bűnének azt tartja, hogy a vidékfejlesztést és a területfejlesztést választókörzetekhez igazították. Úgy látja, a fideszes képviselők a saját hűbérbirtokukká tették a körzeteiket.

A Magyar Falu Programot továbbvinnék, de elfogadhatatlannak tartják, hogy a települések pályázatait itt is politikai alapon bírálták el. Üveges Gábor azt sem tartja jó iránynak, hogy a programmal nagyrészt látványberuházásokat valósítottak meg. Ezek helyett a gazdaság élénkítését helyezné a fókuszba. A döntési kompetenciát visszaadná a helyi közösségeknek, mert szerinte teljesen abszurd, hogy ahol véget ér egy választókörzet, ott sokszor megáll az útfejlesztés is.

Szociálisan érzékenyebb rezsicsökkentést terveznek

„Az, hogy mindenki számára egyformán adok támogatást, az egyértelműen hibás kezelése annak, hogy az Európai Unió egyforma esélyeket akar teremteni a fogyasztóknak. Az esélyteremtés nem azt jelenti, hogy mindenkinek egységes áron kell energiát adni, különbséget kell tenni a szociális helyzetből adódóan” – mondta a rezsicsökkentésről Holoda Attila energiaügyi kabinetvezető, aki szerint a kormány az elmúlt években teljesen feleslegesen költött több száz milliárd forintot energiaszámlákra. Ezt a pénzt okos rendszerek kiépítésére, házak szigetelésére vagy a távhőrendszerek korszerűsítésére fordította volna, mert a magyar épületekben a felhasznált energia nagy részével még mindig az utcát fűtik. Az elavult távhőrendszerek mellett a geotermikus energiát sem használjuk ki. Engedélyezné a szélerőművek létrehozását. Szerinte ez a terület politikai okokból ennyire túlszabályozott. A megújuló források bővítése érdekében az ország nagy folyóit is jobban kihasználná.

Holoda nem venné ki teljesen az atomenergiát az energiamixből, de szerinte Paks 2-nek ebben a formában, ahogy elindult, nem szabad megépülnie. A projektet felül kell vizsgálni, amihez előbb meg kell ismerni a szerződés részleteit - idézte a szakembert a 444.

Spekulánsok helyett a mezőgazdaságból élők vehessenek földet

Az uniós mezőgazdasági vidékfejlesztési forrásokat az elmaradott térségek fejlesztésére fordítanák. „De nem arra, hogy ott újabb szökőkút épüljön, vagy újabb térkövezés történjen, hanem gazdasági teljesítmény jöjjön létre" - mondta el Raskó György agrárközgazdász, az agrárprogram felelőse. Munkahelyteremtő beruházásokat céloznának meg.

Raskó nagyobb lehetőséget biztosítana a vállalkozásoknak, mivel szerinte ma a jogi személyiségű társaságok hátrányban vannak a bérletnél, hiszen a helyben lakók a bérlet lejártával át tudják venni a földet. Akkor is, ha a földtulajdonos ezt nem akarja. Az elmúlt 11 évben az egyéni vállalkozók kaptak privilégiumokat. „A földterületük óriási mértékben nőtt, az általuk hasznosított terület ma már nagyjából 70 százalék körül van.” Viszont Raskó szerint a dolog könnyebbik végét fogják meg, hiszen szántóföldi műveléssel, olajosmag- és gabonatermeléssel foglalkoznak, ami mind alacsony hozzáadott értékű tevékenység, munkaerőt sem köt le, ráadásul elveszi a területet az állattenyésztők elől.

A klímaváltozásra a vízmegtartással reagálnának, hogy az országba befolyó víz minél nagyobb arányban maradjon itt. Ennek érdekében a lehullott csapadékot vagy a beérkező vizet inkább tározókba irányítanák. Ugyanakkor a korábbinál takarékosabb öntözést valósítanának meg.

„A földtörvény kijátszására szolgáló” aranykalászos gazdaképzés ebben a formában megszűnne. Raskó szerint a mostani rendszer a nagyvárosi befektetőknek ad lehetőséget arra, hogy mezőgazdasági területeket szerezzenek. „A földvásárlás legyen azok számára biztosítva, akik tényleg mezőgazdasági tevékenységből kívánnak megélni.” Később is lehet szerezni ilyen oklevelet, de szerinte az ilyen spekulánsoknak le kell költözniük az adott térségbe, és el kell kezdeniük gazdálkodni - idézte a háttérbeszélgetésen elhangzottakat a 444.hu.