Az államfő újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A klímavédelem nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.

Maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".

QP | Quality Placement

Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk? - tette fel a kérdést az államfő.

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egyfajta deklarációnak nevezte. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt. Magyarországnak ezt a pozíciót meg kell tartania, ezért nyilvánvaló, hogy a kibocsátást a következő években is csökkenteni kell - hangsúlyozta a köztársasági elnök az MTI beszámolója szerint.

Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt - fogalmazott Áder.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az EU-ban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta a politikus. Így a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, miközben lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás lesz 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János.