Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Akar László először a jelenlegi helyzetet összegezte, mi szerint Magyarországon az infláció és jegybanki alapkamat közeledik a maastrichti kritériumokhoz; a költségvetési hiánycél jelenleg 3,9 százalék, amelyet egy esetleges kormányváltás növelhet a GKI vezetője szerint. Az államadósság az éves GDP 80 százaléka, amely jóval meghaladja a 60 százalékos határt, viszont jó hír, hogy a várakozások szerint 2010-ben tetőzik. Összességében tehát az ERM-2 tagság nincs annyira messze - összegezte a helyzetet előadásában Akar László a GKI kutatója a HECSA konferencián tartott előadásában.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.csoport-vezérigazgatója szerint két lehetséges forgatókönyv van az Európai Uniós és Magyarország számára is az euró bevezetését illetően.

Magyar szempontból a közös valuta minél hamarabbi bevezetése mellett szóló érvek között említette a stabilitást, amelyről megbizonyosodhattunk a gazdasági válság alatt. Gazdasági restrikciókkal a kritériumok 2012-ig teljesíthetőek és a versenyképességet mindenképpen javítaná az euró bevezetése hazánkban - érvelt a bevezetés mellett Akar.

Magyarország számára léteznek érvek a minél későbbi bevezetésre is, hiszen sok fájdalmas reform így elkerülhetővé válhatna. Akar László fontosnak tartotta továbbá, hogy magasan maradhatna a kamatszint és ez sok pozitív hatást hordozhat magában a forint árfolyamhatásaival kombinálva.

Jelenleg az euróövezetben csak 3 ország teljesíti maradéktalanul a kritériumokat, ezért a döntéshozók rugalmasabbak lehetnek - jegyzi meg a mihamarabbi csatlakozás mellett szóló érvek között Akar. Azt is kiemelte a szakember, hogy az esetlegesen az eurózónába belépő országok méretük okán nem befolyásolják érdemben magának a zónának a stabilitását.

Akar László rámutatott azonban a csatlakozás negatívumaira is az EU szempontjából. Kiemelte, hogy a gazdasági válság kapcsán világossá vált, hogy nem lehet megengedni gyenge mutatókkal rendelkező ország csatlakozását az euróövezethez - gondoljunk itt a jelenleg is aktuális görög problémára. Az Uniónak elég problémája van jelenlegi tagjaival, ezért valószínűleg prioritást élvez a belső problémák megoldása a zóna bővítése előtt.

További kétség merülhet fel a döntéshozókban, hiszen a kritériumok fenntarthatósága megkérdőjelezhetővé vált az elmúlt években. Akar László kiemelte azt is, miszerint egy nem eurózónához tartozó, válságba került ország igénybe veheti az IMF segítségét, míg egy euróövezet tagjának ez igen kínos.

A szakember meglátása szerint egy esetleges új kormány eldöntheti melyik "európolitika" felé mozdul, így szembesülhet pozitív és negatív szcenárióval. A pozitív szcenárió szerint 2014-ben megérkezhet az euró hazánkba, bár ez sok fájdalommal fog járni. A negatív forgatókönyv egy későbbi euróövezeti csatlakozást jelent, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a következő politikai ciklus alatt nem kapunk euróbevezetési céldátumot - összegezte mondandóját Akar László, a GKI egyik vezetője.

A kereskedelemnek jót tett az EU-csatlakozás

Kereskedelmi szempontból mindenképpen elmondható, hogy Magyarország az EU-csatlakozás nyertese, hiszen a csatlakozás számottevő kereskedelemélénkítő hatással járt. Magyarország kereskedelme az elmúlt öt évben a régi tagországok irányába 1,3-szorosára bővült, az új tagországokkal folytatott kereskedés 120 százalékkal élénkült meg, míg a világ többi részével való kereskedelem mértéke a duplájára nőtt - mondta el Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a konferencián.

Csak a gazdasági válság tudta visszavetni a magyar gazdasági lendületet, bár kijelenthető, hogy a régióból egyedül Lengyelország produkált pozitív GDP változást 2009-ben. A problémák forrása a globalizációs függőségben keresendő, hiszen a közép-európai gazdaságokban a külföldi működőtőke beruházások (FDI) mindig kiemelt szerepet foglaltak el, ezek azonban az elmúlt években visszaestek - világított rá Palánkai.

Magyarország számára további problémát jelent a kis- és középvállalkozások terén megfigyelhető lemaradása. Németországban a vállalatok 70 százaléka folytat határokon átívelő tevékenységet, hazánkban ez az arány jóval kisebb és csak néhány multinacionális cég - például az OTP és a Mol - tud teret nyerni a régióban - mondta el a professzor a nemzetközi konferencián.