Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es hiánya 1973,9 milliárd forintot tett ki - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Ezen belül a központi költségvetés 1904,2 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 142,2 milliárd forintos hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 72,5 milliárd forintos többletet értek el.

A kormány a tavalyi évre 1166 milliárd forint hiányt tervezett be, a végső összeg ezt 69,2 százalékkal haladja meg.

Csak decemberben 335 milliárd forint volt a deficit.

Uniós pénzek

Az NGM már év közben is többször hangsúlyozta, hogy a hiány részben az uniós források meglelőlegezésének következménye. Az uniós kifizetések meghaladták a 2555,3 milliárd forintot (ez az összeg 2016-ban 2096,9 milliárd forint volt). A költségvetésbe érkező uniós bevételek nagyságrendje (1015,2 milliárd forint) azonban az uniós kifizetésektől lényegesen elmaradt, annak mindössze 39,7 százalékát tette ki.

Bevételek

A költségvetés bevételei 5 százalékkal 19 134 milliárd forintra nőttek tavaly 2016-hoz képest.

Az áfa-bevételek 7,1 százalékkal emelkedtek és elérték a 3525 milliárd forintot. A befizetések növekedése a belföldi és az import utáni áfabevételnek köszönhető, melyet részben kompenzált a dohánytermékek utáni alacsonyabb befizetés. A belföldi áfabevételek növekedését jellemzően a feldolgozóiparhoz és a kereskedelemhez köthető forgalom bővülése okozza.

Több folyt be jövedéki adóból is. Ez utóbbi csak az üzemanyagoknak köszönhető, amely 30 milliárdos, közel 5 százalékos pluszt hozott. Dohánytermékekből kevesebb fogyott, miután a kormány számos változásról döntött a dohánypiacon. A dohány jövedéki adójával kapcsolatos furcsaságokról itt olvashat. A teljes bevétel 1022 milliárd forint lett, 1 százalékkal több, mint 2016-ban.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele 2017. december végéig 1920,0 milliárd forint volt, amely 202,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedés volt.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevétel 2,5 százalékkal 4628 milliárdra emelkedett.

A mérsékelt növekedés oka, hogy szociális hozzájárulási adó és járulékok kulcsa 27 százalékról 22 százalékra csökkent. Emellett 2017-ben 71,61 százalékra mérséklődött a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető megosztási aránya.

Nőttek az "egyéb központosított bevételek" is. Ide tartoznak többek között az útdíjak, a termékdíjak, vagy  a bírságok. Utóbbi egyébként majdnem 30 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezt azonban a többi tétel bőven ellensúlyozta.

Kiadások

A kiadások 21 107,5 milliárd forintot tettek ki, ez 2052,6 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal magasabb, mint 2016-ban.

A nyugellátásokra fordított pénzek 0,,7 százalékkal nőttek, amely több tényező következménye.

A jelentősebb növekedés oka elsősorban a 0,8 százalékos novemberi nyugdíj-kiegészítés, illetve a nyugdíjprémium (22,5 milliárd forint) kifizetése.

Törvényi előírás szerint novemberben kiegészítő emelést kell végrehajtani, amennyiben az első nyolc hónap tényadatai alapján a várható infláció magasabb, mint a januári emelés volt.

Mivel az általános és nyugdíjas infláció várható mértéke 2,4 százalék, a nyugdíjak és egyéb nyugdíjszerű ellátások 0,8 százalékkal (a januári 1,6 százalékos emeléshez képest számított különbözettel) emelkedtek.

2016-ban ilyen kiegészítés nem volt. A kiegészítő emelés visszamenőleges, és az ellátottak novemberben egy összegben kapták meg a 12 hónapra járó kiegészítést, azaz a nyugellátásuk 9,6 százalékát.

Az intézkedés a nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is, így összesen mintegy 2,75 millió főt érintett.

Mivel a várható GDP-növekedés idén meghaladja a 3,5 százalékos mértéket, nyugdíjprémium járt az öregségi és hozzátartozói nyugdíjasoknak.

A nők 40 éves jogosultsági idejével igénybe vehető ellátásokban, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátásokban részesülők számára a prémium összegével megegyező mértékű egyszeri juttatás került kifizetésre. A várható GDP-növekedés (4,1 százalék) alapján a nyugdíjasok és egyéb nyugdíjszerű ellátottak maximum 12 ezer forintban részesültek. 2016. évhez képest nyugellátásokra 118,6 milliárd forinttal (3,9 százalékkal) költött többet a költségvetés.

A nyugellátási kiadásokon belül a korbetöltött öregségi nyugdíjakra 71,9 milliárd forinttal, a nők 40 éves szolgálati jogviszonyával igényelhető ellátásra 21,6 milliárd forinttal, a hozzátartozói ellátásokra 1,1 milliárd forinttal többet fizettek ki.

A családi támogatásokra 2017-ben összesen 405,3 milliárd forintot fordítottak, amely 1,5 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Ennek oka - az NGM magyarázata szerint -, hogy a támogatási rendszerbe belépők számának folyamatos növekedése nem tudja kompenzálni a korábbi évek kedvezőtlen folyamatai következtében kilépők száma miatti létszámkiesést.

A családi támogatásokon belül a legnagyobb tétel a családi pótlékra kifizetett 312,0 milliárd forint volt.

Életkezdési támogatásra a tavalyi évben 6,2 milliárd forintot fordítottak, meghaladva a 2016-ban e célra kifizetett összeget. Ennek oka, hogy az éves kamat és a Start-számlára történő befizetésekre tekintettel járó állami támogatás összege meghaladta az előző évi kifizetést.

A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások közül a legnagyobb összeget a járási szociális feladatok ellátására fordították, amely az ápolási díj, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás forrását tartalmazza. A politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítésekre fordított összeg (15,1 milliárd forint) 11 százalékkal haladta meg az előző évi kifizetést.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 184,7 milliárd forintot tettek ki, ami közel 25 százalékkal magasabb. Az eltérés hátterében főként a lakástakarék-pénztári megtakarításokat és a Családi Otthonteremtési Kedvezményt igénybe vevők létszámának növekedése áll.

Pénzforgalmi vagy eredményszintű

Az uniós módszertan szerinti államháztartási hiány mértéke várhatóan 2 százalék körül alakul a 2017-re tervezett 2,4 százalék helyett, az államadósság aránya pedig a GDP 1,5 százalékpontjával 72,4 százalékára csökkenhetett. Amennyiben az Eximbankot is beszámítanák, az év végi államadósság a GDP 74,5 százalék lenne.

Meg kell különböztetni a pénzforgalmi és az eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertanának megfelelően számított hiányt - magyarázta nemrég Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára.

Mivel az állam megelőlegezi a kedvezményezettnek járó uniós támogatások kifizetését, főként ez okozza az év első tizenegy hónapjában látott magas deficitet. Azonban az eredményszemléletű számításban a kiadásokra 80-85 százalék uniós bevétel elszámolható, sőt mivel ezek a pénzek be fognak érkezni a költségvetésbe, a vonatkozó szabályok értelmében mindezt nemcsak el tudják, de el is kell számolniuk bevételként.

Emellett az állam egészének pozíciójánál a központi költségvetés mellett például az önkormányzatok helyzetét is figyelembe kell venni. Az önkormányzatoknak juttatott források kiadást jelentenek a központi költségvetésnek, viszont bevételt az önkormányzatoknak. Ezen tételek ezer milliárd forint feletti különbözetet adnak a két módszertan szerinti számítás között. Az államtitkár szerint ezért az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesíthető, és mivel a számítási módszert nem Magyarország írja, így az Európai Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek is hasonlóan ítélik meg az államháztartás helyzetét.