Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Alpokalja kivételével hazánk mai területén nincsenek „fenyőfának” tekintett fajok, azaz a luc-, a fekete- az ezüst- és a jegenyefenyő számára igazán optimális élőhely. Ettől függetlenül, ha fenyveseink nem is csattantak ki az egészségtől, azért viszonylag jól elvoltak. Egészen a XXI. század elejéig, amikorra a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebbé váltak.

Ma már ott tartunk, hogy a hazai ültetett, elegyetlen (egy fafajú) fenyvesek jó része beteg vagy elpusztult, a közeli jövőben pedig nagy valószínűséggel alig marad egészséges fenyőerdő Magyarországon.

Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a portálnak elmondta: Trianonnal hazánk a hegyeivel együtt elvesztette őshonos, természetes fenyőerdei nagy részét is, ezért több hullámban nagyszabású fenyvesítés indult. A fenyők, főleg a luc jó minőségű, hosszú és egyenes fája nélkülözhetetlen gazdasági szempontból, de közrejátszott egyfajta nosztalgia is a Kárpátok iránt.

A telepítések elsősorban a középhegységeket érintették, majd az ’50-es évektől igyekeztek kihasználni egyes fajok tág tűrőképességét: sok helyen ültettek fekete- és erdei fenyőt kifejezetten a homokos talaj megkötésére és a dolomitkopárok erdősítése céljából. Persze nem „csak úgy”, az erdőgazdálkodás részeként ezeket is rendre letermelték. A siker megítélése nézőpont kérdése, de a fák bírták többé-kevésbé bírták, mígnem a klímaváltozás elkezdte sorjázni annak gyakorlati bizonyítékait, hogy ezek a fajok nem ide valók.

Számukra eljött a vég

Az egykorú, telepített fenyőerdők amúgy sem ellenállóak, a gyakoribbá és hosszabbá váló aszályok még inkább gyengítették az erdők immunrendszerét.

A változó klíma kifejezetten előnyös például a lucfenyőt károsító, néhány milliméteres szúbogár számára, a korábbi egy-kettő helyett ma már négy-öt generációja is kifejlődhet egy évben. Óriási károkat okoztak, okoznak: az 1990-es évektől az állomány összeomlott, a hazai lucfenyvesek túlnyomó többsége kipusztult - emlékeztetett Aszalós Réka.

A fenyőszú kártétele egész Európában egyre aggályosabb, már a Kárpátokban is egyre magasabb régiókba kúszik, ami összeadódva az éghajlatváltozás következményeivel és számos más károsító tényezővel igencsak borús képet fest. A telepített feketefenyvesek pedig tűvörösödést okozó gombafertőzés miatt pusztulnak, állományaiknak már csak 3 százaléka tekinthető egészségesnek.

Az erdőökológus a jövőt illetően sem derűlátó: A nagy luc- és feketefenyvesek nagy valószínűséggel el fognak tűnni Magyarországról, de kisebb állományaik, magányos egyedeik megmaradhatnak hegyvidéken, kertekben, parkokban. Kis odafigyeléssel azonban ha csak magányosan álló egyedek képében is, de a fenyő természetes állományok nélkül is „túlélhet” Magyarországon.