A Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozatot bocsát ki.

Az érme tematikus oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte, és ugyanúgy lehet fizetni vele, mint bármilyen hagyományos 100 forintossal

A jubileumi évforduló alkalmából megjelenő 100 forintos forgalmi érme emlékváltozata egymillió példányban kerül forgalomba.

A kibocsátás a Magyar Honvédelem Napjához igazodik, melyet a kormány határozata alapján 1992-től ünneplünk, annak emlékére, hogy a magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát.

Úgy tűnik, vidéki módi a készpénzes fizetés

A nők sokkal jobban szeretik a készpénzt, mint a férfiak, és minél kisebb egy település lélekszáma, annál jellemzőbb ott a készpénzhasználat. Ugyanakkor mégsem Budapest az okoseszközös, okostelefonos, okosórás fizetés fellegvára, és nem is a legidősebb korosztály ragaszkodik leginkább a készpénzhasználathoz. Bővebben>>>

Magyar totemállat díszeleg az előlapon

A kibocsátott 100 forintos bicolor érme névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő, azonos címletű forgalmi érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott címerábrázolást a Magyar Honvédség alapértékeit jelképező motívumok, a logójából kiemelt elemek váltják fel.

Az érme előlapján, a középmezőben a Magyar Honvédség emblémájából kiemelt részletek, a karmai között Szent István kardját tartó, kiterjesztett szárnyú turulmadár és a „Magyar Honvédség pajzs” ábrázolása látható.

Kép: MNB

A három szimbólum jelentése

A képi elemek a történelmi hagyományokra és a Honvédség szerepére hívják fel a figyelmet:

  • A turul a magyar mondai hagyományok totemállata, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, tőle eredeztethető az Árpád-ház. Kiterjesztett szárnya a védelmező szerepet jeleníti meg.
  • A kard a hatalom szimbóluma, királyi jelkép. Hagyományosan Szent István kardjával suhintottak a magyar királyok a négy égtáj felé a koronázási dombról, ezzel kinyilvánítva hatalmukat az ország fölött.
  • A Magyar Honvédség pajzs egyrészt a nemzeti hovatartozás meghatározója, másrészt a biztonság és a védelem szimbólumaként utal a Magyar Honvédség alapvető feladatára.

Az eszmeiség vizuális megjelenítésének keretet adnak a feliratok. Az érme belső magjában a Magyar Honvédség jelmondata: „A HAZÁÉRT” felirat, a külső körgyűrűben, gyöngysorszegélyen belül, köriratban fent a „MAGYARORSZÁG”, lent a „175 éves a MAGYAR HONVÉDSÉG” felirat, valamint a „2023” verési évszám olvasható.

Az érmék technikai paramétereikben megegyeznek a készpénzforgalomban használt 100 forintos érmékkel:

  • a bicolor színesfém érme körgyűrűje réz (65 százalék), nikkel (15 százalék) és cink (20 százalék) ötvözetéből,
  • belső magja réz (75 százalék), nikkel (4 százalék) és cink (21 százalék) ötvözetéből készült.
  • Az érme külső átmérője 23,8 miniméter, a külső és a belső rész találkozásánál az átmérő 15,3 miniméter.
  • Az érme peremvastagsága 2,6 miniméter, súlya 8,6 gramm, széle recézett.

Mindennapi vásárláskor is találkozhatunk vele

Az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd, az MNB a lakossági pénztárában címletváltást nem végez.

Az egymilliós keretből 12 ezer darab elsőnapi (normál verdefényes) veretként sorszámozott díszcsomagolásban lesz elérhető, melynek hátoldalán a sorszámon kívül, egy egyedi QR-kódot tartalmazó matricát is elhelyeznek.

Kép: MNB

Mobilapplikáción követhető az érem

Az MNB Pénzmúzeum nevű mobilapplikációjának segítségével, a díszcsomagolt első napi veretet a tulajdonosa digitálisan regisztrálhatja az MNB privát blokkláncán.

Az új technológiának köszönhetően az érme életútja első regisztrálástól kezdve visszakövethető lesz a mobilapplikáción belül.

Az új 100 forintos forgalmiérme-emlékváltozat gyűjtői termékként, 20 darab érmét tartalmazó rolnikban is elérhető lesz.