A hálózatfejlesztési beruházássorozat összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre az E.ON hálózatán. Az összesen 74 milliárd forint értékű fejlesztések 50 százalékát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósítják meg – amíg az uniós források nem érkeznek meg, addig a kormány előfinanszírozza a különböző projekteket – míg az összeg másik felét az E.ON állja.

A több éves hálózatfejlesztési programban az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. vesz részt. Katona Ádám elmondta, hogy a beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – kiemelten a napelemek – csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megyében. A fejlesztések Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében valósulnak meg. 

A beruházás szükségességéről elmondta még, hogy ezzel is támogatják a zöld átmenetet, valamint a projekt egybevág a környezetvédelmi- és klímapolitikai célok elérésével is. Beszélt arról is, hogy

csak az elmúlt egy évben több mint 130 ezer naperőmű-létesítési igény érkezett a szolgáltatókhoz – ez nagyságrendileg annyi, mint az elmúlt tíz évben összesen.

A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőmű-létesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást – közölte csütörtökön a cégcsoport.

Az ilyen beruházások javítják az ellátásbiztonságot

„A háztartások és a vállalkozások minden korábbi várakozáshoz képest nagyobb mértékben szeretnék energiaszükségleteiket napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig elengedhetetlen a villamos hálózatok további fejlesztése. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse erre a kihívásra és lehetővé tegye, hogy minél több megújuló energiaforrást, köztük elsősorban napelemes rendszereket tudjon hálózatára csatlakoztatni. A jövő energiája a villamos energia.

A hálózatokat üzemeltető cégek legfontosabb feladata, hogy a megváltozó körülményekhez igazodva továbbra is biztonságos, az ügyfeleik igényeit szem előtt tartó fejlesztésekkel készüljenek fel erre a változásra és támogassák a hazai energia- és klímapolitikai célokat. Az RRF támogatásból megvalósuló beruházások ennek a munkának jelentős mérföldkövét jelentik” – idézi a cégcsoport közleménye Katona Ádám hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettest.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint az energetika szempontjából egy rendkívül bizonytalan helyzetben „nagyon jó hír, hogy ilyen beruházásokat tudunk végrehajtani”. Az ilyen fejlesztések ugyanis az ellátásbiztonságot és a szuverenitást tudják segíteni. 

Beszélt arról is, hogy a villamosenergia szerepe nagyon hangsúlyos lesz a jövőben – ebből szorulunk a legkevésbé importra, jelenleg pedig a Paksi Atomerőmű adja a teljes termelés felét. A politikus elmondta azt is, hogy 

a tervezettnél sokkal gyorsabban csatlakoznak megújuló energiaforrások is a hálózathoz – főként napelemek.

Összesen mintegy két Paksnyi napelemes kapacitással bír Magyarország: 6000 MW-ot vártunk 2030-ra, de ebből már most megvan 4000 MW, és ezzel a hálózati korlátokat már el is értük.

Steiner Attila hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a hálózat is képes legyen ezt a megtermelt energiát kezelni. „Itt több pontszerűen termelő naperőműről beszélhetünk, ezért át kellett építenünk a hálózatot, hogy ezt megfelelően szét tudja az osztani" – hangsúlyozta az államtitkár. 

Ságvári Pál, a MEKH elnökhelyettese, Katona Ádám, az E.ON vezérigazgató-helyettese és Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
Ságvári Pál, a MEKH elnökhelyettese, Katona Ádám, az E.ON vezérigazgató-helyettese és Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
Kép: Napi.hu / E.ON

„Ezek a kapacitások időjárásfüggőek: amikor süt a nap, nagy mennyiség termelődik, amikor nem, akkor viszont ez a termelés kiesik, emiatt nagy fokú rugalmasságot kell lekövetnie a hálózatnak” – fogalmazott Steiner Attila.

Közel 600 milliárd forint juthat a nagyfeszültségű hálózatokra

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese kiemelte, hogy az energiaválság ellenére 

Magyarország energiaellátása mind a földgáz, mind a villamosenergia szempontjából biztosított.

Elmondta, hogy 2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás.

Az európai országok között is kiugrónak tekinthető hazai naperőmű és újraiparosítási ambíció eredményeként az iparág ötéves időtávon a tavaly tervezett 300 milliárd forintos beruházási érték mintegy kétszeresével számol a nagyfeszültségű hálózatokon végrehajtandó beruházások kapcsán.