"Ez afféle előfeltétel" - fogalmazott Ristori, aki szerint nem jó Európának az, ha tartósan egy domináns pozícióban lévő beszállítótól függ. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem a partnerséget kell megszüntetni, pusztán a domináns pozíciót kell korlátozni. A főigazgató beszédében egyetlen egyszer sem ejtette ki Oroszország nevét.

Ristori szerint három projekt révén szüntethető meg a domináns beszállítótól való függőség. Egyrészt a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a tárolókapacitások új stratégiájával, másrészt egy új gázelosztó csomópont megteremtésével Dél-Európában, a Földközi-tenger térségében, harmadrészt pedig az úgynevezett Déli Energiafolyosó kiépítésével, amely a Kaszpi-tenger térségéből juttatna földgázt az unióba.

Az LNG-vel összefüggésben Ristori rámutatott, hogy ezzel nem 10 év múlva, hanem már jövőre lehet számolni, s várhatóan hamarosan újabb szereplők, az Egyesült Államok, Kanada és többek között afrikai országok is belépnek majd a szállítók piacára, és annak révén is bővülhet a kereslet, hogy Japán újra üzembe helyez több atomerőművet, így LNG-szükséglete csökkenni fog.

Az energiaügyi főigazgató szerint nem 10-20 éves távlatban, hanem már az elkövetkező pár évben mérséklődhet Oroszország dominanciája és a függés. Ristori arra is kitért, hogy az uniós országok teljes energiafelhasználásában növekszik az atomenergia aránya is.

Várhelyi Olivér nagykövet, a rendezvény házigazdája hangsúlyozta, hogy a régió számára kulcsfontosságú a megfizethető és garantált energiaellátás.

Mi lenne egy hónapig gáz nélkül?

Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője elmondta, hogy a kutatóközpont modellezte a különböző lehetséges sokkhatásokat az európai gázpiacon, köztük azt is, hogy milyen hatással lenne az árakra, ha januárban egy teljes hónapon át egyáltalán nem érkezne gáz Ukrajna irányából. Az ismertetett ábrák tanúsága szerint Románia kivételével a szomszédos országok döntő többségében és Magyarországon is jelentős áremelkedést okozna egy ilyen sokkhatás. Magyarország még abban az esetben is a legsérülékenyebb országok között lesz, ha megépülnek a Brüsszel által rövid távon javasolt úgynevezett közös érdeknek számító projektek. Az árváltozás hatása a stratégiai készletek felszabadításával volna jelentősen mérsékelhető.

Kaderják elmondta ugyanakkor, hogy az azóta megépült infrastruktúrának köszönhetően mára egy ilyen sokkhatás fele akkora áremelkedést okozna csak, mint 2009-ben. A kutatóközpont vezetője arra is kitért, hogy a középtávon megvalósítandó közös érdeknek minősülő projektek révén a sokk már a Duna-régió minden országában jelentősen mérsékelhető lenne, az áremelkedés sehol sem haladná meg a 30 százalékot, ami már nincs messze attól a szinttől, amit az ukrajnai szállítások leállása Nyugatabbra okozna. A szakember rámutatott, hogy a nyugat-európai országokban viszont így valamivel nagyobb áremelkedést kellene elviselni.

Kaderják az energiapiacok integrációjának hatásairól is beszélt, megemlítve, hogy a Duna-régió az összekapcsolás haszonélvezője lehet, a legpozitívabb hatás pedig éppen azokban az országokban várható, amelyek ebből a szempontból most a legsebezhetőbbek. A REKK vezetőjének prezentációjából kiderült, hogy a Duna-régióban jelenleg valamivel drágább az energia Európa többi részéhez képest, de a kapcsolódási pontok kiépítését követően mérséklődhetnek az energiaárak, ahogyan a 2009 óta megépült infrastruktúra is az országok többségében csökkentette az energia árát.

QP | Quality Placement