A bevételek növekedésében jelentős szerepe volt annak, hogy a gyógyszergyártóktól az előírányzottnál 45 százalékkal több, 16,3 milliárd helyett  23,8 milliárd forint folyt be az E-Alapba, s mintegy 10 milliárddal nagyobb - 38 milliárd helyett 48,4 milliárd forint - bevétel származott ez egészségügyi hozzájárulásból. A számítottnál több mint 2 milliárddal - 8 helyett 10 milliárddal - növelte a kasszát a baleseti adó, a népegészségügyi termékadóból azonban a tervezett 7 milliárd forint helyett csak 6 milliárd érkezett.

A kiadások vártnál kisebb alakulásában mentrendszerűen megjelent az előirányzottnál egymilliárddal kisebb összegű táppénz kifizetés, s a gyermekgondozási díjra is 1,6 milliárddal kevesebb ment el az időarányosan vártnál. A legkomolyabb megtakarítást a 880 milliárdos gyógyító-megelőző kassza produkálta, ahol 24,4 milliárd forintot sikerült megspórolni a tervezetthez képest, itt 293,5 milliárd helyett 269,1 milliárd  forint volt az első négy havi kiáramlás. E fejezet költségeit leginkább az aktív fekvőbeteg ellátásban fogták meg, a 24,4 milliárdból 11 milliárd innen származik, a tervezett 124 milliárd helyett 113 milliárdot fordítottak rá.

A járóbeteg szakellátásban a 41,5 milliárdos előirányzattal szemben a tényleges költés 39,3 milliárd forint volt. Speciális finanszírozású fekvőbeteg ellátásra 22,5 milliárd helyett 13,2 milliárd forintot fizettek ki az első négy hónapban. Ugyanakkor a mentés 630 millióval többe került a tervezetnél április végéig, erre az előirányzott 8,6 milliárd forint helyett csaknem 9,7 milliárd forintot fordítottak.

A kiadások között szembetűnő a gyógyszertámogatásokra kifizetett 21 milliárdos többlet, (30 százalékkal haladja meg az időarányos költést) amit a speciális beszerzésű gyógyszereknél elért 2 milliárdos spórolás és a gyógyszergyártók már említett extra befizetése kompenzál. Gyógyászati segédeszközökre április végéig a tervezettnél 15 százalékkal, azaz 2 milliárd forinttal többet, összesen 16,6 milliárd forintot költöttek.