A Jobbik EP-listájának élén álló Morvai Krisztina úgy fogalmazott: az embereknek elegük van abból, hogy a politikusok önmagukkal, a pártok közötti csatározásokkal foglalkoznak, ahelyett, hogy azzal törődnének, hogyan lehetne felemelni Magyarországot. Kijelentette, hogy a rendszerváltozás óta nem is a jobb- és a baloldal áll egymással szemben. Az egyik oldalon a gazdasági hatalommal összeolvadt politikai hatalom található, a másik oldalon pedig az emberek - mondta.

Reményének adott hangot, hogy nemcsak egymás mindenáron való legyőzésére törekednek, hanem abban is, hogy megállapodnak egyfajta nemzeti minimumban, amit majd közösen tudnak képviselni Brüsszelben és Strasbourgban.

Bajnai Gordon elöljáróban kijelentette, hogy Magyarországon a politikát évek óta a hazugság, az ostobaság és az uszítás uralja. A hazugságot leleplezni csak vitában lehet - tette hozzá, amit azzal folytatott, hogy ezért kérte meg többek között a Jobbikot is a részvételre. Szerinte a Jobbik politikája nemzetellenes, mert a párt tönkretenné az országot, ha hatalomra jutna. A Jobbik kizáratná Magyarországot az EU-ból, ami helyett "az orosz érdekszférába szeretné vontatni". Az "orosz érdek vonatkozásában a Jobbik egy gyékényen árul (...) azzal a Fidesszel", amelyik évek óta "elmenekül" a vita elől - érvelt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a szintén távolmaradó DK érveit tiszteletben tartja, de nem ért velük egyet.

A választásnak két tétje van, amelyek közül az egyik, hogy a vasfüggöny melyik oldalára fog tartozni Magyarország - hangsúlyozta az Együtt-PM szövetség vezetője, hozzátéve: az ország jelenleg Keletre tart, "Orbán tolja és Vona húzza". A másik tét pedig az, hogy ki fogja leváltani az Orbán-rendszert négy év múlva: a Jobbik lesz az alternatíva, vagy lesz egy "tisztességes európai, polgári lehetőség" - fogalmazott.

Szanyi Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy nyolc párt állított listát, de csak hat vesz részt a vitán. A távolmaradók közül külön kiemelte a Fideszt. Azt mondta, hogy míg a miniszterelnök elvárja maga iránt a tiszteletet, de azt az országával szemben sem gyakorolja. A kormányfőnek üzenve kijelentette: "Viktor, balek vagy, itt lett volna a helyed".

Meszerics Tamás, azt mondta, hogy az LMP szerint az EU-ról szóló vita félrecsúszott akkor, amikor visszatérő kérdéssé vált, hogy a pártok több vagy kevesebb Európát szeretnének. A Lehet Más a Politika szerint inkább az a kérdés, hogy hogyan lehetne jobb Európát teremteni - emelte ki.

Az LMP listavezetője közölte, egy olyan Európai Uniót szeretnének, ahol "a föld valóban azoké, akik megművelik", ahol minden munkavállalót ugyanolyan védelem illet meg, és ahol az EU munkahelyet biztosít a fiataloknak a saját hazájukban.

Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt listavezetője azt mondta, pártjukat azok a tisztességes családanyák és családapák hozták létre, akiknek elege lett abból, hogy a politikusok másként cselekszenek, mint ahogy beszélnek. A párt egy olyan mozgalomból nőtte ki magát, amelyik a devizahitelek körüli anomáliák és törvénysértések visszásságait akarta feltárni - tette hozzá.

Tóth Tamás, a Seres Mária Szövetségesei (SMS) listavezetője azt mondta, a tűrhetetlen közállapotok ellen kívánnak tenni az élet védelmében. Szavai szerint ma napirenden vannak az erőszakos, életellenes bűncselekmények és az elkövetőket nem riasztja el a törvény. Úgy fogalmazott: a szándékos és minden kétséget kizáróan bizonyított életellenes bűncselekmények esetében vissza kell állítani a halálos ítéletet, "ezt nem sürgős végrehajtani", de arra szükség van, hogy az így elítéltek soha ne kerülhessenek vissza az emberek közé.

Brüsszel a bűnös?

Az elmúlt tíz év mérlegét megvonva Bajnai Gordon kiemelte, hogy hárommillióan szavaztak a csatlakozásra, de azóta sokan csalódottak, vesztesként, kudarcként élik meg az uniós tagságot. A Fidesz és a Jobbik azt szokta mondani, hogy Brüsszel a bűnös - mondta, hozzátéve, hogy szerint viszont egymást követő kormányzati hibák és rossz gazdaságpolitika sodorták Magyarországot válságba, majd az elmúlt négy évben Orbán Viktor rossz kormányzása és "hazug szabadságharca" okozták az ország lecsúszását és elszegényedését. Nem az EU a problémák oka, az unió inkább mérsékeli azokat - jelentette ki.

Morvai Krisztina, a Jobbik listavezetője katasztrofálisnak nevezte az uniós csatlakozás óta eltelt tíz év mérlegét. A politikus azt mondta, jelenleg az összeszerelő-üzemekben vagy külföldi multinacionális láncok üzleteiben teljes jogfosztottságban dolgoznak a munkavállalók, folyik a földrablás, tönkrement a mezőgazdaság, elszegényedtek a vidéken élők, a kisvállalkozók pedig nem tudnak lépést tartani a külföldről beáramló árukkal.

Kásler Árpád kijelentette, nem lehet és nem szabad pusztán forintokra lebontva értékelni a csatlakozás mérlegét. Szavai szerint az ország minden tekintetben ki van szolgáltatva az unió erőfölényének.

Tóth Tamás azt kifogásolta, hogy Európa nyitott határain keresztül szabadon áramlik a csempészáru, a bűnözés, a kábítószer. Hozzátette, Magyarországon nincsenek cukorgyárak, húsüzemek, a külföldi áruházláncok egyetlen célja pedig az, hogy a hasznot kivigyék az országból.

Szanyi Tibor úgy vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét, hogy a csatlakozással mindenki nyert. Magyarország pedig ezeréves történelmében talán még soha ekkora lépést nem tett, mert a világ legnagyobb, legbefolyásosabb gazdasági erejének tagjává vált. Emellett viszont kétségtelennek nevezte, hogy ebből a tíz évből öt válságban telt el - tette hozzá.

Meszerics Tamás szerint azok a bajok, amelyek miatt a választók csalódásként élték meg az elmúlt tíz évet, korábbi problémákra vezethetők vissza. Az elszalasztott lehetőségek részben a kormányok hibáinak tudhatók be, részben pedig annak, hogy nem volt megfelelő az ország felkészülése a tagságra - mondta. Már a csatlakozási tárgyalások sem sikerültek olyan fényesen, mint néhány másik közép-kelet-európai országnak - emelte ki. Ráadásul az EU a válság hatására kis híján kettészakadt, mert az a régió, amelyiknek azt ígérték, hogy fel tud zárkózni, most leszakadófélben van.

Mi lesz öt éven belül?

A lehetséges következő öt évről beszélve Kásler Árpád azt mondta, Magyarországnak semmivel sincs nagyobb szüksége az unióra, mint az uniónak Magyarországra.

Tóth Tamás kijelentette, hogy szükség van EU-ra, de véleménye szerint nem ilyenre. Az SMS azt szeretné, hogy a tagországok egyenlő jogokkal rendelkezzenek, a méltatlanul viselkedő képviselők legyenek visszahívhatóak, a tagállamoknak pedig legyen önrendelkezési joguk.

Morvai Krisztina hangsúlyozta, hogy a Jobbik nem akar kilépni az Európai Unióból, mert programjukban nem ez, hanem a nemzetek Európája modell szerepel. Kiemelte, hogy ők nem Európai Egyesült Államokat akarnak építeni, ahol Brüsszelből irányítanák a magyarok ügyeit. Kijelentette, hogy egy sokkal igazságosabb uniót, egy, a mostaninál sokkal lazább szövetséget szeretnének.

Meszerics Tamás szerint az Európai Egyesült Államok tervének szembeállítása a nemzetek Európája gondolattal félreértés, az igazi tét ugyanis egy értelmes, jobban működő Európa létrehozása, amihez jelentős reformok kellenek.

Szanyi Tibor hangsúlyozta, a jelenlévők közül az Európai Parlamentben kizárólag az MSZP csatlakozhat egy nagy, befolyásos családhoz, a baloldali frakcióhoz, míg a többieknek nem lesz igazi súlya, legfeljebb a "folyosón hőböröghetnek". A szocialista politikus aláhúzta, "Európa erejével élve" lépnek majd fel az élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében, hiszen a legtöbb tagországokban 10 százalék alatti ezen termékek forgalmi adója.

Bajnai Gordon szerint a jelenlegi "özönvízszerű átalakulások" közepette az Európa Unió Noé túlélést biztosító bárkája Magyarországnak. Kiemelte, az ország érdeke egy a világban erős unió, a magyaroknak pedig egy az érdekeit az EU-ban jól érvényesítő ország. Az Együtt-PM listavezetője egy másik hasonlattal élve olajkincsekhez hasonlította az uniós támogatásokat, amit szerinte a Fidesz korrupciója veszélyeztet leginkább.

És a zárszó...

Morvai Krisztina annak történő kimondását sürgette uniós szinten, hogy a nagyvállalatok ne alkalmazhassanak tagállamonként jelentősen eltérő béreket és munkafeltételeket. "Egy talpalatnyi földet sem akarunk külföldieknek engedni" - jelentette ki a Jobbik EP-listavezetője, aki szerint a tagállamoknak az "élelmiszer-önrendelkezés" jegyében maguknak kell eldönteniük, milyen terményeket és élelmiszereket állítanak elő saját maguk ellátására.

Kásler Árpád a vitában hosszan érvelt a paksi atomerőmű bővítése ellen, amely szerinte természeti és gazdasági katasztrófát okozhat, sőt rendkívüli biztonsági kockázatokat is rejt.

Bajnai Gordon zárszavában azt mondta, az EP-választás tétje az is, hogy kiderüljön, négy év múlva lesz-e egy józan, polgári, európai alternatívája is az "Orbán-rendszernek" a Jobbikon kívül. Kiemelte, ehhez az ellenzéki oldalon is korszakváltásra van szükség.

Meszerics Tamás arra hivatkozva kérte a választókat pártja támogatására, hogy az LMP egyetlen európai lobbi csoportnak sincs kiszolgáltatva, így felelősen képviselheti a magyar érdekeket az EP-ben.

Morvai Krisztina csalódottságának adott hangot, amiért a vitában részvevőkkel nem tudott megegyezni egy olyan nemzeti minimumban, amelyet valamennyien közösen képviselhetnének Brüsszelben. "Csak azért is Jobbik" - fogalmazott.

Tóth Tamás húsz éve meggyilkolt fia ügyére hivatkozva kért támogatást a szavazóktól, mondván az EP-be kerülve kideríthetné az ügy titkossá nyilvánított részleteit.

Szanyi Tibor utolsó megszólalásában úgy fogalmazott, a baloldali választók vasárnap revánsot vehetnek az "elhajlított, mondhatnám elcsalt" április választásokért.