2016-ban mintegy 1100 milliárd forinttal kevesebb pénz folyik át a magyar büdzsén a két uniós költségvetési időszak közötti átmenet miatt. Az így kialakult hullámvölgyet, vagyis az EU-forrásokból finanszírozott beruházások visszaesését a kormány láthatóan az állami presztízsberuházásokkal igyekszik ellensúlyozni - ez derül ki a 2016-os költségvetés részleteiből. 2015-ben a költségvetés beruházási alapjában 186,6 milliárd forintnyi kiadás volt, jövőre ebből az alapból 121,7 milliárd forintnyi kiadást folyósítanak. Ez csak látszólagos csökkenés, ugyanis számos beruházást egyszerűen nem tettek be az alapba.

A kiemelt közúti projektetekkel és a 2017-es úszó vb beruházási költségeivel együtt a kormányzati nagyberuházások kiadásai 309,4 milliárd forintra rúgnak. Az összeg megközelíti a GDP 0,9 százalékát. Ez az arány önmagában nem mond semmit: a nagy kérdés az, hogy ezek az adóforintok valóban hasznos társadalmi célokat szolgálnak, vagy pusztán lobbiérdekekéket.

A 2016-os költségvetés egyéb fő kiadási tételeiről és az adóbevételi terveiről részletesen korábbi cikkünkben írtunk.

Stadionok, még mindig

A beruházási alapba helyezett beruházások - elvileg - csak akkor indulhatnak el, ha az alap forrásának szánt 121,7 milliárdos vagyonértékesítési bevétel bekerül a költségvetésbe. Azt viszont - hasonlóan az idénre betervezett 169 milliárdos vagyonértékesítési bevételhez hasonlóan - nem közölte a kormány, hogy pontosan mit is adnának el. Így másfél év alatt 290 milliárd forintnyi privatizációs vagy más vagyonértékesítési bevételt kellene a kormánynak előteremtenie - ennek azonban semmi publikus jele nincsen.

A beruházási alap 121,7 milliárdjából toronymagasan kiemelkedik a Nemzeti Olimpiai Központ 35,88 milliárd forintos tétele. Budapesten egyre több politikus és közszereplő dédelget olimpiarendezési szándékokat - nem mintha nem lenne eléggé intő figyelmeztetés Görögország mai napid tartó vesszőfutása, hogy hova vezet, ha egy kis gazdasággal rendelkező ország olimpiát rendez.

Maga a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésének teljes összege eléri a százmilliárd forintot - ebből 2016-ban 35,8 milliárdot költenének el. Stadionépítésekre további 9,7 milliárd forintot fordítanának jövőre, a kedvezményezett a budapesti Bozsik, a fehérvári sóstói és a diósgyőri stadion. Folytatódik a sportcsarnok és sportcentrum-építési program is, erre a célra további 7,6 milliárdot különítettek el, vagyis a jövő évi sportberuházásokra összesen 58,5 milliárd forintot költenek.

Úszópalota, Állatkert, Városliget - a sok tízmilliárdos pénznyelők

Nem szerepel a beruházási alapban - vélhetően egyszerűen nem fért bele - 2017-es úszó vb megrendezésével kapcsolatos beruházások 2016-os 27,7 milliárdos kiadása. Az eseményt kormány nem nagyon titkoltan egy esetleges olimpiai pályázat referenciájaként is kezeli. Eredetileg Magyarország a 2021-es úszó vb rendezési jogát nyerte el, ám a 2017-es események rendezője visszalépett, a két év múlva esedékes világbajnokság megrendezését alig pár hete a magyar kormány vállalta magára annak ellenére, hogy a beruházásokból még semmi nem indult el. A 27,7 milliárdból sokadszorra ráncfelvarrják a margitszigeti Hajós Alfréd uszodát, a újpesti Dagály Strand területén egy központi Úszópalotát építenek - az alapkőletétel most pénteken lesz -, a nyílt vízi versenyek lebonyolításra pedig Balatonfüreden épül új komplexum.

Sem a stadionokkal, sem a úszó vb-vel kapcsolatban nem alakult ki szélesebb értelemben vett társadalmi konszenzus, a harmadik látványberuházás viszont kifejezett vitákat kavar: ez a Szépművészeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum felújítását, valamint egy új múzeumi negyed létrehozását célzó Liget Budapest projekt. A kormány csak jövőre 19,1 milliárd forintot költene erre a projektre és további 3,5 milliárdot a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére, felújítására.

Lesz kongresszusi központ és fővárosi szuperkórház is - egyszer, valamiből

A leghatalmasabb tétel viszont a kormány új gyorsforgalmi útépítési terve. A kormányfő személyes ambíciója szerint a 2018-os országgyűlési választásokra minden megyei jogú várost be kell kapcsolni a gyorsforgalmi úthálózatba - akár a forgalmi adatok ezt a politikai igényt alátámasztják, akár nem. Ha nem az sem számít - ezt maga Orbán Viktor jelentette ki két érintett városban is Sopron és Egerben. A programra csak jövőre 160 milliárd forintot szánnak - ez nem is sok a felfüggesztett M4-es autóút számlájához mérten, ami önmagában 120 milliárdba került volna.

Folytatódik a Budai vár felújítása - a Nemzeti Hauszmann Tervre 3,4 milliárd forintot költenek. A jövőbeni kiadásokról sejthető, hogy megkezdődik egy új a fővárosi kongresszusi központ tervezése - erre 1,8 milliárdot költhetnek, de egymilliárd forintot adhatnak ki az új budapesti szuperkórház tervezésére is.

A 2016-os költségvetés nagyberuházásai (milliárd forint)
Pannon Park (Budapesti Állatkert)5,0
Nemzeti Hauszmann terv (Budai vár felújítása)3,4
Szilvásváradi lovasközpont2,8
Budapesti Bozsik Stadion2,9
Puskás Stadion35,9
Székesfehérvár - stadion4,3
Felsőoktatási beruházások5,3
16 kiemelt sportág létesítményberuházása4,0
Sportegyesületek létesítményei3,7
MOME Campus2,3
Győri Evangélikus Egyház3,2
Állami Operaház - Eiffel Bázis4,0
Liget Budapest19,1
Fővárosi Nagycirkusz3,5
Debreceni református oktatási beruházások2,4
MNV ingatlanberuházásai11,8
Budapest konferencia központ1,8
Gül Baba türbéje1,4
Nemzeti lovarda1,5
Rubik kocka központ0,5
Összes költés a Beruházási Alapból121,7
FINA Úszó Vb27,7
Kiemelt közúti projektek160,0
Összesen306,37
Forrás: költségvetési tervezet

 

QP | Quality Placement