Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Már több mint 255 milliárd forintot nyertek azok a kisbefektetők, akik az idén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) fektették be részvénybe a pénzüket - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A háztartások értékpapírvagyona tovább nőtt októberben is, és a hónap végén már 15 537,9 milliárd forintos csúcson járt, amiből 1024,6 milliárd forintot tettek ki a tőzsdei részvények. Korábban soha nem volt még ennyi részvényük a kisbefektetőknek, most először érte el az állományuk az ezer milliárd forintos lélektani határt. 

Bár a részvényeken az idén rengeteget lehetett keresni, a lakosság inkább eladta a papírjait. Tíz hónap alatt összesen 7,1 milliárd forinttal adtak el több részvényt a háztartások, mint amennyit vásároltak, amiből arra lehet következtetni, hogy sokan döntöttek úgy, az idei és tavalyi tőzsderali után realizálják inkább a profitot, és nem kockáztatnak többet a tőzsdén. Az árfolyamok emelkedése miatt mégis nő a lakosságnál lévő részvényállomány. Nem pénzügyi vállalatokban már több mint 623 milliárd forintjuk van a kisbefektetőknek, banki részvényekben pedig 384,5 milliárd. 

A lakosság kedvenc részvénye mindig is az OTP volt, bár az MNB csak összesített adatokat közöl a bankpapírokról, vélhetően a háztartásoknál lévő részvények döntő többsége OTP lehet. (Az MKB részvényeivel gyakorlatilag nem kereskednek, és a Takarék Jelzálogbank esetében is minimális mind a forgalom, mind a közkézhányad.) A bankpapírokon mindenesetre a kisbefektetők az idén tíz hónap alatt több mint 116 milliárd forintot kerestek, és jóval többet adtak el a részvényeikből, mint amennyit vásároltak. Augusztus óta gyakorlatilag minden hónapban a profitot realizálták a tőzsdén. 

Háztartások értékpapír-állománya (2021. október)
ÉrtékpapírMilliárd forint
Állampapír9810,7
Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír69,2
Befektetési alap4633,3
Részvény1024,6
Összesen15537,9
Forrás: MNB

Lagymatag maradt az érdeklődés az állampapírok iránt

A lakossági értékpapírszámlákon lévő legtöbb papír még mindig állampapír, 9810,7 milliárd forint volt két hónappal az év vége előtt a háztartásoknál lévő volumen. Eredetileg, tavaly decemberben még az volt a terv, hogy az idén a lakossági állampapírból 1000 milliárd forinttal adnak majd el többet annál, ami lejár, de tíz hónap után alig 680 milliárdnál járt csak a nettó értékesítés. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) többször is módosította már az idén a kibocsátási tervét, és ezekben egyre alacsonyabb lakossági állampapír-vásárlásokkal számolt. Az egyre magasabb inflációs adatok miatt az állampapírok vonzereje csökken. Októberben már csak 51 milliárd forinttal vettek több állampapírt a kisbefektetők annál, ami lejárt.

A többi hitelpapírból kínálat sincs a kisbefektetők számára, emiatt az állomány folyamatosan csökken vagy stagnál. Banki kötvényben még 58,5 milliárd forintnyi lakossági pénz van, ami hamarosan a töredékére csökkenhet, ha az OTP az Opus kötvényeket visszavásárolja. A háztartások banki kötvényeinek a háromnegyede devizás értékpapír, és ezek között lehetnek az Opus kötvények, amelyek euróban denominált értékpapírok. Jelzáloglevélből jelképes mennyiség van a lakosságnál, vállalati kötvényből pedig nem egészen 10,7 milliárd forintnyi.

A vállalati kötvények iránti kereslet a Quaestor-botrány óta tűnt el teljesen, de a kisbefektetők már korábban is többször megégették magukat ezen a piacon olyan cégek, mint az Enefi vagy a BTel papírjaival. Nem véletlen, hogy az MNB a Növekedési Kötvényprogramot úgy hozta létre, hogy minimálisan 100 ezer eurós (36,6 millió forint) névértékű papírokat kell a cégeknek kibocsátaniuk, amivel gyakorlatilag kizárta a lakosságot erről a piacról. 

Az alapok egyre népszerűbbek

Az állampapírok helyett egyre több kisbefektető teszi át a pénzét befektetési alapba. Ezekbe a konstrukciókba 434 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás áramlott 10 hónap alatt, ennek csaknem a fele júliusban történt, amikor hatalmas lakossági állampapír-lejáratok voltak. Az alapok jól is teljesítettek, október végéig több mint 140 milliárd forintos hozamot termeltek a kisbefektetőknek, akiknek a befektetési alapokban lévő pénze ezzel 4633,3 milliárd forintos új rekordra hízott. 

Jól látszik tehát, hogy a lakosság a magas infláció hatására az állampapírok felől a befektetési jegyek felé fordult, amelyekkel több esélye van arra, hogy reálhozamot érhessen el. Ami azonban meglepő, hogy sokan hagyják bent a hozam 15 százalékát adóként az államnál. Míg az állampapírokon elért nyereség ugyanis kamatadó-mentes, addig a befektetési jegyek árfolyamnyeresége kamatjövedelemnek minősül, és adózni kell utána. 

Mindez kiküszöbölhető, ha tartós befektetési számlán (tbsz) tartja az ügyfél az értékpapírjait, ez esetben három év után már érvényesíthető részleges adókedvezmény, öt év után pedig nem kell adót fizetni a hozamok után. A tbsz-nek nincs jelentősége az állampapíroknál, de más értékpapírok esetében nagyon sokat számít ez az adóelőny. Annak ellenére viszont, hogy 2021-ben sokan váltottak állampapír helyett más értékpapírra, az ilyen számlák száma nem nőtt drámai mértékben. Szeptember végén 268 ezer tbsz volt Magyarországon, ami több ugyan a tavaly év véginél, de tavaly szeptemberben például 288 ezer volt az ilyen számlák száma. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!