A NAPI Gazdaság cikke. Akár 10 milliárd forintba is kerülhet a tankönyvek újraírása a kiadóknak és az iskoláknak, ha az oktatási tárca rendelete jelenlegi formájában életbe lép, s ennek alapján a szakbizottság a piacon lévő mintegy 5 ezer iskolai tankönyv mindegyikében hibát talál. A tankönyvek jóváhagyási díja ívenként huszonötezer forint, egy átlagosnak tekinthető, húszíves (nagyjából 300 oldalas) tankönyv bejegyeztetése – amit már egyszer megfizettek a most használatos könyveknél – így 500 ezer forint. Ez 5 ezer tankönyv esetén 2,5 milliárd forintra rúg, amihez további 1 milliárd forint értékben szerzői, szerkesztői és lektori díjak adódnak. A kiadók ez esetben tehát 3,5 milliárd körüli kiadással számolhatnának. Az iskoláknak pedig a könyvtári állomány lecserélése jelentene komoly anyagi kihívást: ha csak a forgalomban lévő 21 millió tankönyv harmadát kell lecserélni, az is mintegy 7 milliárdos összkiadást jelentene (ezerforintos átlagárral számolva) – az persze nem valószínű, hogy a személyi költségek biztosításával küzdő intézmények épp a könyvtárállományra költenének ennyit. Annál is inkább, mivel az egyéni vásárlásokkal együtt a teljes tankönyvpiaci forgalom az elmúlt két évben 15,5 milliárd forintot tett ki. Lapunk úgy tudja, a szakmai szervezet még megpróbál változtatni a rendelet szövegén annak hatálybalépéséig. Koller Mariann, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke szerint nem előzte meg olyan tudományos vizsgálat a rendelet megalkotását, amely felmérné a magyar iskolások szövegértési képességeit. (Az OECD által megrendelt Pisa-vizsgálatok keretében legutóbb 2000-ben mérték fel a magyar tanulók szövegértési képességeit.) A rendelet többek között szigorúan korlátozná a százötven szótagnál hosszabb mondatok számát az alsósok könyveiben, a szakszavak számát pedig a középiskolások könyveiben, de előírná azt is, hogy minden oldalon szerepeljen kép, és ehhez kapcsolódóan a tananyagra vonatkozó kérdések. A bemutatott kalkuláció azonban erősen hipotetikus, aligha kerül sor a piacon lévő összes tankönyv módosítására, hiszen a feltételek jó ideje ismertek, ráadásul lágyultak is a kidolgozás során, így az újabb könyveket jellemzően már ezeknek megfelelően fejlesztettük – mondta Réthy Endre, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. fejlesztési igazgatója. Hozzátette: a tendenciát jónak tartja, mivel az eddigi szubjektív megítélés helyett konkrét feltételrendszerrel szembesülnek az engedélyeztetés során. A rendelkezés azonban szűkíti majd a piacot Réthy szerint, mivel, éppen a szigorú szabályozás miatt, egyre kevésbé lesz jó üzlet a tankönyvkiadás. A tankönyvesek testülete korábban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mivel az állami Sulinova Kht. ingyenesen bocsátotta saját, megkérdőjelezhető minőségű tankönyveit kétszáz iskola rendelkezésére, több esetben pedig pénzt adtak az intézményeknek, hogy az ő könyveikből tanítsanak. A Sulinova könyveit ugyanakkor nem köteles bejegyeztetni, miközben a többi kiadó ennek költségei mellett kétféle árkorláttal (maximált ár és a regisztrált infláció 150 százalékát meg nem haladó áremelés) is szembesül.