Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Amint arról a Napi Gazdaság Online is beszámolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtöki bejelentése szerint 2017-ben kezdődhet meg uniós támogatással a több, mint kétmillió 1945 és 1990 között épített családi ház energetikai felújítása. A tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, mely lakások újíthatók fel gazdaságosan.

Nagyon örülök, hogy a kormány tervezi a lakossági energiahatékonysági felújítások támogatását, nem értem azonban, hogy miért várnak ennyit a támogatási rendszer bevezetésével - értékelt Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Non-profit Kft. (MEHI) igazgatója. Görögországban a válság közepén az EU-társfinanszírozásos lakossági energiahatékonysági alap 2010-es létrehozása után már másfél évvel több ezer lakásnak jutottak kedvezményes hitelek. Ilyen uniós lakossági finanszírozási alapok működnek Szlovákiában, Észtországban, és még számos más tagállamban.  A számos nemzetközi példa alapján egy kis kormányzati igyekezettel nálunk is el lehetne indítani egy olyan lakossági energiahatékonysági programot, amelyben már 2014-ben megkezdődnek a felújítások - fogalmazott.

Az európai építésben paradigmaváltás történt, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is - mondta a bejelentés kapcsán Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-tól szigorúbb hőtechnikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben a privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználás követelménye. A nemzeti épületenergetikai stratégia még idén elkészül Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerint.

A MEHI által idén áprilisban javasolt Nemzeti Energiahatékonysági Alap évi 125 milliárd forintot biztosítana felújításokra, amiből csak 12,5 milliárd forint lenne a nemzeti forrás, a többit bankok, illetve EU-s források fedeznék. Az alap elsősorban háztartásoknak nyújtana önrész nélküli, kedvezményes hitelt energiahatékonysági felújításokra, amivel több tízezer ezer háztartás felújítását segíthetné már 2014-ben. Az alap a rezsi csökkentése mellett a gazdaság számára is kitörési pontot jelenthet, hiszen növeli a gazdasági aktivitást és csökkenti az ország energia-függőségét.  A Nemzeti Energiahatékonysági Alappal már a következő 12 hónapban is sok tízezer embernek adnánk munkát. Az Energiaklub lakossági energiahatékonysági makro-elemzései alapján  a fent vázolt program 42 ezer munkahelyet hozhatna létre, illetve évi körülbelül 80 ezer lakás felújítását tenné lehetővé.

az alap tervezett forrásai:

Az alap feltöltésére a fenntarthatóságot célzó közforrásokat és magánforrásokat kell felhasználni. A következők jöhetnek szóba:

- Karbonforintok: 2013-tól az EU szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében körülbelül évi 30 milliárd forint bevétel keletkezik a kvóták árveréséből (úgynevezett karbonforintok).  A bevétel felét éghajlat-változási célokra kell felhasználni.

- EU források:  A 2014-20-as tervezési időszakban az EU bizottság javaslata szerint a támogatások jelentős részét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.

- Banki források: Ha a hitel-törlesztések elmaradásának kockázatát elsősorban az állami források viselik, az alap vagyonának akár kétharmadát is biztosíthatják a kereskedelmi bankok.

- Energiahatékonysági Irányelv szolgáltatói kötelezettség: Kiegészítő forrás lehet az a pénz, amiből az energiaszolgáltatók a végfogyasztói energiahatékonyság javítását finanszírozzák.

 

célterületek:

Az alap az alábbi beruházásokat támogatná: Meglevő épületek szigetelése, nyílászáró-cseréje, fűtés-korszerűsítése (középületek, lakóépületek, vállalati épületek); közel nulla fogyasztású új épületek; távhő-beruházások.

 

működési elvek:

- Önrész nélkül igénybevehető, 15-20 százaléknyi vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes hitel.

- A források kihelyezését bankok, vagy egy Zöld Bank intézi, fix kezelési díjért.

- Technológia, és beruházás-semlegesség: a piaci viszonyok döntsék el, hogy inkább felújítás, vagy építés történik, illetve, hogy szigetelés vagy fűtés-korszerűsítés, stb.
(épületfelújításnál:

- A beruházás feltétele egy energia-tanúsítvány, amely szerint 7 évnél rövidebb megtérülésű megtakarítási lehetőségek vannak.

- Standardizált támogatás: például 2000 forint/négyzetméter, ha az épület a felújítás után F-ből E kategóriás lesz, 4000 forint/négyzetméter, ha F-ből D lesz.

- Ellenőrzés újabb tanúsítvány elkészítésével, és az energiafogyasztás jelentésével.
(új épületeknél:

- A támogatás feltétele, hogy az érvényes hatékonysági standardoknál legalább 25 százalékkal nagyobb legyen az épület hatékonysága (kilowattóra/négyzetméterben)

- Ellenőrzés az energiafogyasztás jelentésével.