A Paks 2 beruházás miatt az Európai Bizottság (EB) kétszeres nyomása alá került Orbán-kormány határozottan állítja, hogy végrehajtja az orosz forrásból finanszírozott atomerőmű-bővítést. Ez azonban nem igazán látszik reális lehetőségnek - kezdi a Paks körüli helyzet bemutatását régiós olvasóinak a bne IntelliNews hírportál. Magyarország nagy büntetésekre számíthat és a projekt hosszú éveket csúszhat, ha Budapest felveszi a kesztyűt az EU-val szemben. Éppen ezért a bne-nek nyilatkozó elemzők úgy vélik, hogy Orbánék a következő hónapokat - amíg folyik a jogvita Brüsszellel - arra fogják szánni, hogy kiskapukat keressenek, amelyeken keresztül az uniós jog megkerülésével mégis áttolhatják a projektjüket.

Az EB álláspontja szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor a paksi nukleáris erőmű bővítési beruházásáról tender nélkül kötött szerződést orosz partnereivel, illetve illegális állami támogatást készül adni a fejlesztéshez. Ez utóbbi alatt beruházási költség 2,5 milliárd eurós bő 20 százalékáról van szó, amelyet a magyar költségvetésből finanszíroznának. Ez kiegészítené az Oroszországtól felvett 10 milliárd eurós hitelt, amelynek törlesztése egyébként szintén a magyar adófizetők zsebét terhelné.

QP | Quality Placement

Színjáték a rajongóknak

Orbán Viktor, a magyarok miniszterelnöke a tőle megszokott harcias stílusban utasította vissza az EB vádjait, amit megismételtek közvetlen munkatársai is. A szakértők azonban úgy látják, hogy a heves tiltakozás inkább a hazai közönségnek szóló színjáték, ami nem ritka manapság a magyar közéletben. Budapestnek sok ideje van, hogy átgondolja lehetőségeit.

A meglepő inkább az, hogy a brüsszeli apparátusnak milyen sok időre volt szüksége ahhoz, hogy hivatalos formába öntse kifogásait, majd ezt követően egy héten belül előállt mindkét üggyel.

Az EU-nak előbb-utóbb ezt kellett tennie - mondja Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa. A késlekedés egyedüli oka, hogy az unió malmai lassan őrölnek. Ezzel együtt szerinte a felvetett kérdések jelentik a legnagyobb kockázatot a projekt végrehajtásával kapcsolatban. Deák azt is megjegyezte, hogy Brüsszel kifogásai ugyan tisztán jogi jellegűek, ám a vitában szerepet játszik az EU és Oroszország megromlott viszonyából fakadó geopolitikai konfliktus.

Veszélyes út

Orbánék állítása szerint most is az lesz a konfliktus vége, hogy megállapodnak az EU-val, ahogy az a fűtőelemek beszerzése esetén történt. Az unió illetékes szervezete, az Euratom kifogásolta, hogy csak az oroszok szállíthatnak hasadóanyagot Paks 2-höz, mire Budapest és Moszkva módosította a szerződést, amely így tíz év után elvileg utat nyit más szállítók előtt is.

A bne-nek nyilatkozó elemzők szerint azonban ez az ügy csupán figyelmeztető lövés volt Brüsszel részéről. Éppen ezért nagy kockázatot vállal az Orbán-kormány, amikor - az üzemanyagkérdés forgatókönyvének megismétlődésében bízva - az uniós jogvita alatt is folytatja az atomerőmű-építést. Uniós források megerősítették a régiós portálnak, hogy a tagállamoknak joguk van ehhez, ám ha ezt az utat választják, akkor komoly gondokat okozhatnak maguknak.

Vissza a pénzt!

Ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy Magyarország megsértette az állami támogatás tilalmát tartalmazó szabályt, akkor az EB felszólíthatja Magyarországot, hogy minden elköltött pénzt fizessen vissza - hangsúlyozza a hírportál egyik forrása. Emellett brutális bírságot is kiszabhatnak - figyelmeztet Deák András.

Ez elérheti a projekt értékének tíz százalékát, azaz az egymilliárd eurót, ezért szerinte Orbán nem kockáztatja meg a büntetést. Ahhoz, hogy a kormány folytathassa a projektet, meg kell kerülnie az uniós jogot - ezért gondolja a szakértő, hogy Orbán és tanácsadói a kiskapuk megkeresésével fogják tölteni a következő heteket.

A 22-es csapdája

További gondjuk lehet, hogy a halogatás is pénzbe kerülhet. Magyarország mindent gyorsan akar megoldani, miközben az EU minden kérdésre megfelelő választ keres - mondja Edgar Van der Meer, az NRGExpert kutatóintézet munkatársa. Ez teszi az állami támogatással kapcsolatos eljárást 22-es csapdájává Orbánék számára. Ha az EB jogsértéseket gyanít, majd ezekre magyarázatot kér, majd csak ezután megy a bíróságra, ha nem elégedett az utóbbival, az óriási időveszteséget okozhat Budapestnek.

Deák ugyanígy látja a helyzetet. Ha az EB rábírja az Orbán-kormányt a projekt megváltoztatására, akkor a budapesti illetékeseknek kanosszát kell járniuk Moszkvában. Be kell ismerniük, hogy bocs, fiúk, az elejétől kezdve ostobák voltunk ebben a bizniszben, és most újra kell kezdenünk az egészet. Ha Budapest köti az ebet a karóhoz, és bíróságra megy az EB határozata ellen, akkor a pereskedéssel elveszthet két évet. Így is, úgy is, óriási csúszásba kerül a projekt.