A forint hétfői esése kapcsán újra aktuálissá vált megvizsgálni, mekkora tehernövekedésre számíthatnak a devizában eladósodottak. (A számolgatáshoz az Erste Bank kalkulátorát hívtuk segítségül.) Mintaként egy ötmillió forintos, 20 évre felvett, piaci kamatozású hitelt választottunk, euró illetve svájci frank alapon. Ha valaki ma szeretne ilyen kölcsönhöz jutni, az első évben euró alapon, 275 forintos árfolyam mellett havi 41,7 ezer forintos törlesztőrészletre számíthat. Érdekesség, hogy erősebb forint mellett - tavaly augusztusban bőven 250 alatt volt az eurókurzus - valamivel magasabb, 42 ezres részlet adódna. Ennek az a magyarázata, ha drágább az európai deviza, akkor a példabeli ötmillió forint euróban számolva kisebb összeg. Ha 275 forint az árfolyam, akkor közel 18,2 ezer euróról van szó, 249 forintnál pedig közel 21 ezerről. Ennek megfelelően a törlesztőrészlet is eltérő. A legjelentősebb tehernövekedés tehát azokat sújtja, akik tavaly augusztus elején vettek fel hitelt. Akkor ugyanis az ötmilliós összeghez havi több mint 168 eurós törlesztőrészlet tartozott (szemben a 275-ös euróárfolyamnál fennálló, közel 152 euróval). A bő 168 euró 275 forinttal számolva már 46,2 ezer forintot jelent, ami több mint négyezerrel több, a hitelfelvétel után érvényes 42 ezer forintnál. Svájci frankkal számolva (160 forintos augusztusi, valamint 177 forintos jelenlegi kurzusnál) szintén hasonló a helyzet. Ott, ha most szeretnénk ötmillió forintnak megfelelő hitelt felvenni, 38 ezer forint lenne a havi részlet, ami megegyezik azzal, ami a tavaly nyári árfolyam mellett jön ki. A nyári hitelfelvevők törlesztőrészlete ugyanakkor itt is mintegy négyezer forinttal emelkedik a svájci frank drágulása miatt, és meghaladja a 42 ezer forintot. A példabeli, havi négyezer forintos tehernövekedés - ami csak az árfolyam-elmozdulásból adódott - nem tűnik elviselhetetlennek. Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa korábban ugyanakkor arra hívta fel, hogy számos háztartásnak szinte nincs megtakarítása, ezért a 10-20 százalékos tartós törlesztőrészlet-növekedés finanszírozása nekik gondot jelent. És akkor jöjjön az utazás témája. Ott talán korai az összevetés, hiszen a nyárra még várni kell, és addig bármi történhet az árfolyamokkal. Ha valaki szerencsésen tavaly augusztusra időzítette külföldi üdülését úgy, hogy abban a hónapban is vásárolt eurót, jól járt, a mai árfolyamhoz képest úgy 25 forinttal olcsóbban jutott a valuta egységéhez. Mindez azt jelenti, hogy ha a mostani árfolyam lesz érvényes a főszezonban is, az 10 százalékkal drágítja meg a nyaralást. Kérdés, hogy ez elviselhető-e vagy sem, de azt, aki megengedheti magának az utazást, vélhetően ez sem fogja visszatartani a vakációzástól.