A gombaipar a digitalizációt is magában foglaló nagyüzemi technológiák mellett növényi vázanyagok és különféle mezőgazdasági hulladékok alkalmazására is nagymértékben támaszkodik. Ezek felületén azonban számos olyan penészgomba telepedik meg, amelyek másodlagos anyagcsere termékei között toxikus vegyületek, azaz mikotoxinok is vannak. A Nemzeti Versenyképesség és Kiválósági Program finanszírozásával zárult projekt egyik legfőbb célja az volt, hogy a lehető legpontosabban felmérjék ezek élelmiszerbiztonsági kockázatát - közölte Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az MTI szerint. 

A projektben a Bio-Fungi Kft. és Mutsy Árpád projektvezető irányításával, valamint a MATE több intézetének és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének részvételével egy konzorcium állt össze, amelynek tagjai alap- és alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket végeztek, összesen 1,015 milliárd forint támogatással.

Fodor Péter, a MATE emeritus professzora, a projekt szakmai vezetője elmondta: A kutatás során egyebek mellett meghatározták, melyek azok a baktériumfajok, amelyek alkalmasak a mikotoxinok mennyiségi bontására, az ipar oldaláról pedig kidolgoztak egy olyan monitoringrendszert, amely analitikai mérések alapján jelzi a toxinok koncentrációját, és útmutatást ad arra, hogyan tehető biztonságossá a gombatermesztés.