Az ügy előzménye, hogy Magyarország egy 2014. augusztus 15-én hatályba lépett törvénnyel progresszív adót vezetett be a reklámok e tagállamban való közzétételéből származó árbevételre. Az adó a Magyarországon reklámot közzétevők (napilapok, audiovizuális média, plakátok) nettó árbevételén alapult, kezdetben hat, az árbevétel alapján megállapított progresszív adókulcsból álló adótáblát tartalmazott, később annak átalakítása folytán már csak kettő adókulcsból állt, és lehetővé tette, hogy azok az adóalanyok, akiknek adózás előtti eredménye 2013-ban negatív vagy nulla volt, az adóalapjukat az előző évek elhatárolt veszteségének 50 százalékával csökkentsék.

Az Európai  Bizottság 2016. november 4-i határozatában úgy ítélte meg, hogy a Magyarország által elfogadott adóintézkedés mind annak progresszív szerkezete, mint pedig az elhatárolt veszteségek levonásának lehetősége miatt a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte a nyújtott támogatásoknak a kedvezményezettektől való azonnali és tényleges visszatéríttetését.

A Bizottság tévedett

A Magyarország keresete alapján eljáró Európai Unió Törvényszéke a 2019. június 27-i ítéletében megsemmisítette ez utóbbi határozatot, kimondva, hogy az Európai Bizottság tévesen vélte úgy, hogy a szóban forgó adóintézkedés és az elhatárolt veszteségek részleges levonhatóságának mechanizmusa szelektív előnyt képez.

Lengyelország 2016. szeptember 1-jén vezetett be a magyarhoz hasonló adót a kiskereskedelmi ágazatban. Ezt a fogyasztók részére árut értékesítő kiskereskedők által elért havi árbevételre vetették ki, amennyiben ezen árbevétel meghaladta a 17 millió lengyel zlotyt (hozzávetőleg négymillió euró). Az említett adó két adósávból állt: 0,8 százalékos adókulcsot alkalmaztak a 17 és 170 millió zloty közötti árbevételre eső részre, az utóbbi összeget meghaladóan elért árbevételre eső részt pedig 1,4 százalékos adókulcs terhelte.

A Bizottság 2017. június 30-i határozatában állapította meg  hogy e progresszív adó a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte, hogy Lengyelország az említett határozat meghozatalának napjával kezdődő hatállyal szüntesse meg az összes függőben lévő kifizetést.

A Lengyelország keresete alapján eljáró Európai Unió Törvényszéke a 2019. május 16-i ítéletében megsemmisítette egyrészt a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatot, másrészt pedig a Lengyelország tekintetében hozott kedvezőtlen határozatot. Lengyelország esetében is azt állapította meg a Törvényszék, hogy a Bizottság tévesen vélte úgy, hogy az áruk kiskereskedelméből származó árbevételre kivetett progresszív adó bevezetése szelektív előnyt keletkeztet az e tevékenységhez kapcsolódóan alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások számára, a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatot illetően pedig kimondta, hogya Bizottság nem minősíthette volna ideiglenesen új támogatásnak a szóban forgó adóintézkedést, anélkül hogy az ügynek az e határozat elfogadása időpontjában fennálló iratai alapján figyelembe vette volna az erre vonatkozó jogos kétségek fennállását.

Elbukott a Bizottság érvelése

A fentiek értelmében a 2021. március 16-án kihirdetett két ítéletében a nagytanácsban eljáró Európai Bíróság elutasította az Európai Bizottság által a megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket, amelyben a Bizottság egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a Törvényszék annak megállapításával, hogy az árbevétel szóban forgó megadóztatásainak progresszív jellege nem járt szelektív előnnyel, megsértette az EUMSZ 107.cikk (1) bekezdését.

Az Európai Bíróság a Bizottság állami támogatásokra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban ismételten megerősítette: az uniós adójogi harmonizáció jelenlegi állapotában a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, ily módon az árbevételen alapuló progresszív adóztatás alkalmazása az egyes tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik, feltéve hogy a szóban forgó intézkedés alapvető jellemzői egyáltalán nem foglalnak magukban nyilvánvalóan hátrányosan megkülönböztető elemet.

A fentiek fényében az Európai Bíróság az Európai Bizottság által a megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket teljes egészében elutasította, és helyben hagyta a Törvényszék által hozott ítéleteket.