Egy hónappal ezelőtt április 14-én még az 5797 milliárd forintos keretre szabott uniós helyreállítási tervről volt szó, majd kiderült, hogy a kormány csak a 2511 milliárdos vissza nem térítendő támogatással tervez. Mi ennek a változásnak az oka? - kérdezte a Világgazdaság Ágostházy Szabolcstól, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárától. A válasz szerint ahogy a kormány tárgyalt az Európai Bizottsággal, egyre világosabbá vált, hogy az unió által kínált hiteltermék nem mindenben passzol a magyar kormány célkitűzéseihez.

A helyreállítási és ellenálló képességi eszköz, az RRF (Recovery and Resilience Facility) hitellába viszonylag olcsó kölcsön, így nem elsősorban a kamatok tették kedvezőtlenné a konstrukciót, sokkal inkább az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei. A kölcsön esetén hosszú távon nulla és egy százalék közötti kamatszintről beszélhetünk, ám a kormány úgy ítélte meg, hogy most nem ez a legalkalmasabb forrás a nemzeti célok megvalósításához.

QP | Quality Placement

Az eredeti tervben is csak olyan fejlesztések szerepeltek, amelyeket az uniótól függetlenül is megvalósítana a kormány. Ezek mögött hazai költségvetési források állnak majd, de ha szükség lenne hitelfelvételre, akkor arra az uniós hitel mellett számos lehetőség nyitva áll. Csak azért, mert egy hitel elérhető Magyarország számára, még nem feltétlenül kell igénybe venni.