A kormány általában az ősz közeledtével évről évre felkészül arra, hogy kemény közvetlen elszámolási vitákat folytasson Brüsszellel. Ebben korábban Lázár János, az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere számított "nagymesternek". Az azonban soha nem derült ki, hogy Brüsszel eredetileg milyen mértékű büntetést szeretett volna Magyarország nyakába akasztani, s abból mennyit sikerült a volt miniszternek lealkudnia - emlékeztet a Népszava.

Időközben igazságügy-miniszterré nevezték ki Varga Juditot, aki korábban évekig Brüsszelben dolgozott, majd a Miniszterelnökségen uniós ügyekért felelős államtitkárként tevékenykedett. Egykori területét is magával vitte tárcájához, így a miniszter asszonyra hárulhat, hogy korántsem kellemes alkudozást folytasson az Európai Bizottsággal.

A pénzügyi tárca legfrissebb adatai szerint idén, június végéig 710,6 milliárd forint összegű kifizetés történt, nagyrészt a kohéziós program keretében. Ez az éves előirányzatnak mindössze 36,3 százaléka. Ugyanakkor Brüsszelből mindössze 347 milliárd forint érkezett meg. A különbözetet a központi költségvetés állta.

A kormány abban reménykedik, hogy a kifizetéseknek minél nagyobb hányada megtérül, 100 százalékra azonban már csak azért sem számíthatnak, mert a szabálytalan pénzfelhasználás miatt a nyilvánvalóan gyanús számlákat ki sem küldik Brüsszelnek. Ezek terhét a költségvetés "lenyeli". Az itthon ragadt számlák az energiahatékonysági, szennyvíz-beruházási, iskola- és óvodafelújítási pályázatok közül kerültek ki.