A 2030-ig szóló dokumentumot az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. konzorciuma készítette, az 1 millió eurós költség 85 százalékát az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszközéből (CEF), 15 százalékát pedig hazai forrásból finanszírozták. Sztilkovics Szávó elmondta, hogy a programban a stratégia mellett elkészült a Komáromi kikötő megvalósíthatósági tanulmánya, és 20 kikötőfejlesztési esettanulmány. A projektek közül több is jövő év elején beadható az Európai Uniónak támogatási pályázat keretében.

Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Kft. ügyvezetője, a konzorcium képviselője kiemelte, hogy a stratégia öt prioritási területen jelölt meg fejlesztési célokat: köztük az áruforgalom egy részének vízi útra terelése, további kereslet generálása a vízi áruszállítási és kikötői ágazat számára célzott gazdaságfejlesztési és ipartelepítési intézkedések révén, finanszírozási rendszer kialakítása az ágazat fejlesztésére, a humánerőforrás fejlesztése a XXI. század kihívásainak megfelelő képzési és foglalkoztatási intézkedésekkel, és fenntartható szabályozási környezet kialakítása.

A stratégia tervezetében kategóriába sorolták az országos, a regionális és az üzemi kikötőket; javasolták a kikötők elérhetőségének javítását, többek között vasúti és közúti kapcsolat kialakításával. Fontos a kikötők technológiai modernizációja, a digitalizációja, a raktártechnológiai fejlesztés és a zöldtechnológiák elterjesztése is - mondta Barna-Lázár Zoltán az MTI-nek.

A Mahart közleménye szerint a stratégia környezeti vizsgálata még folyamatban van, melynek megállapításai még befolyásolhatják a végleges tartalmat.

A konferencia kisérőrendezvényén Garda névre keresztelték az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára ugyancsak CEF forrásból beszerzett mérőhajót, amelynek elsődleges feladata a Duna medrének mérése, a többsugaras fejjel ellátott mérőhajó alkalmas arra, hogy teljes mederképet adjon.