Magyarország számára a következő hét évben (a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban) 50 millió euró (15 milliárd forint) forrás áll rendelkezésére az EU idén megnyílt új alapjából az Ifjúsági garanciaprogram keretében arra, hogy azon régiókban, ahol a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 25 százalék felett jár, az elhelyezkedést segítő célzott programokat indítson. A hét magyarországi régióból négy esik bele e kategóriába, azaz igényelhet(ne) pénzt ilyen programokra. A program keretében a konkrét eszközök kidolgozásában a tagállamok szabad kezet kaptak, a lehívható uniós forráshoz pedig minden tagállamnak saját forrásokat is hozzá kell tennie.

Közép-Dunántúl23Nyugat-Dunántúl21,5Dél-Dunántúl21,3Alföld és Észak összesen
31,9Észak-Magyarország30,3Észak-Alföld35,7Dél-Alföld28,5Forrás: Eurostat

Más tagállamok nem ülnek ölbe tett kézzel

QP | Quality Placement

Következő lépés
Berlin és Párizs után az állam- és kormányfők július elején Torinóban tanácskoznak a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről. Itt már Andor szerint nemcsak tervekről, hanem konkrét lépésekről, kezdeti eredményekről kell majd beszámolni.

Berlin és Párizs után az állam- és kormányfők július elején Torinóban tanácskoznak a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről. Itt már Andor szerint nemcsak tervekről, hanem konkrét lépésekről, kezdeti eredményekről kell majd beszámolni.

A koncepció már nem csak papíron létezik, de tagállamonként meglehetősen változó, mikortól lehet majd látni némi eredményt. Egyes tagállamok már aktívan használják is ezeket a forrásokat - tudtuk meg Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztostól. A tavaly létrejött külön pénzeszközből (Youth Employment Initiative - YEI), amelyből a hétéves költségvetési időszak első két évében 6 milliárd eurót lehet elkölteni a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére - és amelyből Magyarország számára 50 millió euró kiegészító keret áll rendelkezésre -, már tavaly szeptember óta költhetnek a tagállamok, mivel a hazai forrásból történő kifizetést utólag is be lehet "hajtani" az EU-n. Azok között a tagállamok között, amelyek saját forrásból azonnal megkezdték a saját ifjúsági munkahely-teremtési programjaikat, - nem meglepő módon - ott találhatjuk Spanyolországot, Portugáliát vagy Franciaországot. (A 10 legmagasabb fiatalok körében mért munkanélküliséggel rendelkező régiók között az Eurostat adatai alapján tavaly öt spanyolországi, négy görögországi és egy franciaországi régió volt - a szerk.)

Andor szerint a cél ezzel az lenne, hogy a 25 év alattiak körében mért munkanélküliség gyorsabban csökkenjen, mint a teljes munkaerőre vonatkozó átlag, ami most valamivel 11 százalék alatt van az EU-ban, míg az ifjúsági munkanélküliségi ráta csaknem 23 százalék. Az utóbbinak láthatóan konvergálnia kell az elsőhöz a következő két-három évben - tette hozzá a magyar biztos.

A tervek szerint az Európai Bizottság nyomon követi, hogy az egyes országok miként vezetik be és milyen eredményességgel működtetik az ifjúsági garanciát. A források felhasználásának eredményességét az európai szemeszter keretén belül minden évben értékelik majd, és ahol szükségesnek látják, ott jelzik is, hogy min kellene javítani. A bizottságtól függetlenül a dublini munkaügyi elemzőközpont (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions - Eurofound) is vizsgálja, összehasonlítja és értékeli a tagállami programokat. Ennek egyik célja, hogy ne kelljen többletforrást biztosítani olyan dologra, ami amúgy is megtörténne, például piaci folyamatoknak köszönhetően - jegyezte meg Andor.

A korai iskolaelhagyással foglalkozni kellene

A magyarországi helyzettel kapcsolatban a biztos kérdésünkre elmondta: kulcskérdés a korai iskolaelhagyással foglalkozni. Hazánkban a korai iskolaelhagyás egyre növekvő mértéket öltött az utóbbi években (a 2010-ben mért 10,5 százalék 2013-ban 11,9 százalékra emelkedett). Azzal, hogy a tankötelezettség szabályai megváltoztak, és a tanulók már 16 évesen kiléphetnek az oktatási rendszerből, megnőtt annak veszélye, hogy a 16-17 év körüli fiatalok elkallódnak. A biztos szerint különösen nagy veszélynek vannak kitéve a hátrányos helyzetű csoportok és kistérségek tanulói, akik nemcsak a minőségi és elérhető oktatást nem kapnak, hanem olykor még diszkriminációval is szembesülnek. A magyar kormány hirdetett meg programokat (ösztöndíjakat, szakkollégiumi programot) a hátrányos helyzetűeknek, ám Andor szerint ezek mértéke korlátozott és hatásosságuk mélyebb elemzése is szükséges.

A korai iskolaelhagyás jelentőségét jól mutatja a 2012-es PISA felmérés is, amely szerint Magyarország az alapkészségekben az EU átlaga alatt teljesít; ráadásul a diákok teljesítménye szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági státusszal. Annak érdekében, hogy ezt a hátrányt a gyerekek le tudják küzdeni, a bizottság azt javasolja a magyar kormánynak, hogy tegyenek intézkedéseket a korai gyermekkori oktatás és nevelés fejlesztésére. E területen - például az óvodafejlesztésnél - nagyobb nyitottságot lát a bizottság, mint a korai iskolaelhagyás oldalán, ahol az eddig követett irányt felül kellene vizsgálni - fogalmazott az uniós biztos.

És a bizottsági vizsgálatok?

Arra a kérdésünkre, hogy az ifjúsági garancia forrásait mennyire érintik azok a bizottsági vizsgálatok, amelyek az új, uniós forrásokat kezelő intézményrendszeri átalakítások miatt zajlanak, Andor elmondta: az Európai Bizottság a partnerségi megállapodás és a 2014-2020-ra vonatkozó operatív programok elfogadása után folyósítani tudja majd a Magyarországnak járó forrásokat az új ifjúsági munkahely-teremtési alapból. Ennek feltétele, hogy az új magyar menedzsment- és kontrollrendszer megfeleljen a 2014-2020-as időszakra elfogadott uniós szabályoknak. Amikor néhány héttel ezelőtt a bizottság információt kért az átszervezés utáni magyar helyzetről, az még annak érdekében történt, hogy a 2007-2013-as programokat ne fenyegesse semmilyen veszély - tette hozzá Andor László.

Partnerségi megállapodás

A fejlesztési célokat és irányokat összefoglaló partnerségi megállapodást márciusban küldte el Magyarország az Európai Bizottságnak. A kormány eddig 8 programot véglegesített, a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek pedig egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá - mondta Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint az új Európai Bizottság az elsők között tudja majd a magyar programokat véglegesíteni, így az idén október közepén mind a 10 operatív programban megkezdődhetnek a pályázati kiírások.
Brüsszel elsőként Dánia partnerségi megállapodását fogadta el, amelyet a múlt héten a német, a lengyel és a görög követett. Az bizottság már mind a 28 tagállam partnerségi megállapodását megkapta, ezek elfogadása a következő három hónapban várható.