Az uniós átlag alatt marad a magyarországi költségvetési hiány - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Euromoney közép- és kelet-európai gazdasági konferenciáján. A hagyományosan minden év januárjában Bécsben megrendezett konferenciát ezúttal online tartották meg. Varga arról is beszélt, hogy az államháztartást egyre nagyobb arányban finanszírozza az ország forintkötvények kibocsátásából, és tavaly volt egy sikeres zöldkötvény-kibocsátás is Magyarországon nagy befektetői érdeklődés és alacsony hozamok mellett.

Sikerült megőrizni a munkahelyeket

QP | Quality Placement

A koronavírus-járvány negatív hatásait a fiskális és a monetáris politika egyaránt igyekezett csillapítani, az Orbán-kormány és a jegybank csomagja a GDP 30 százalékára rúg, az egyik legnagyobb Európában. A fiskális politika főleg a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére koncentrált, emellett moratóriumot vezettek be a hitelekre, ami szintén sokat segített. Ennek meg is lett az eredménye, novemberben csupán 4,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A Moody's is felminősítette az ország besorolásának kilátását a korábbi semlegesről pozitívra, a besorolás Baa3 maradt.

Magyarország legfontosabb kereskedelmi és befektető partnere Németország, sok német cég van jelen Magyarországon, főleg az autóiparban, és a cégek további beruházásokat terveznek a kedvező üzleti környezet, az alacsony társasági adó és a képzett munkaerő miatt.

A konferencián Varga mellett más országok pénzügyminisztereit is kérdezték a járványról és annak gazdasági hatásairól. Kiril Ananiev, a bolgár pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, fontosnak tartják, hogy megőrizzék a bankok stabilitását, és ne engedjék elszabadulni a bedőlt hitelek arányát a pénzügyi szektorban. Bulgária legnagyobb bankja az OTP tulajdonában lévő DSK, így a magyar hitelintézet is érintett a bankokkal kapcsolatos intézkedések által.

A horvát euró nem csúszik a járvány miatt

A lengyeleket súlyosan érinti a járvány mellett a munkaerő elvándorlása is, de a helyzet javul, miután a bérek Lengyelországban is nőnek, a megélhetés költségei alacsonyabbak, és érdekesebb kihívásokat, jobb előmeneteli lehetőséget kínálnak a lengyel cégek a munkavállalóknak - mondta Tadeusz Koscinski pénzügyminiszer.

A horvát pénzügyminiszter-helyettes, Zdravko Maric szerint az euró bevezetésének 2023-as céldátuma nem változott a járvány ellenére sem. A turizmuson keresztül az országot nagy mértékben sújtotta a pandémia, de szerencsére a krízis sokkal jobb állapotban érte a gazdaságot, mint az előző válság idején. Komoly kihívás lesz ennek ellenére tartani a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt. A horvát gazdaság a mostani prognózisok szerint 2022 végére juthat el a járvány előtti szintre, a turizmusnak ennél több idő kell majd a teljes felépüléshez - mondta Maric.

A konferencia nyitó előadásaiban Mairead McGuiness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa egyebek között arról beszélt, a kelet-közép-európai térségekben magas a banki finanszírozás aránya. A kis- és középvállalkozásoknak több forrást kellene bevonniuk a tőkepiacokról, azok viszont ezekben az országokban szegmentáltak és kicsik, integrálni kellene őket. A zöld kötvények kibocsátásának fontossága is szóba került. Az első szuverén kibocsátó Lengyelország volt a térségben, mostanában viszont nem terveznek kibocsátást - mondta Koscinski -, mivel rengeteg EU-s forrást kapnak zöld beruházások megvalósítására. A pénzügyi szférában emellett a digitalizáció és a fenntarthatóság válnak a legfontosabb kérdésekké a jövőben, ezekre figyelnek majd a befektetők is.