Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ügy előzménye, hogy Magyarország arra kérte az Európa Bíróságot, hogy semmisítse meg az Európai Parlamentnek (EP) azt a 2018. szeptember 12-i állásfoglalását (Sargentini-jelentés), melyben az Európai Tanácsot arra kérte, hogy állapítsa meg, hogy az EU-szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyt jelent.

Magyarország álláspontja szerint a megtámadott állásfoglalásról szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az EU működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának a megtámadott állásfoglalás elfogadása irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis a parlament tagjai által leadott szavazatok körében kizárólag az igen és nem szavazatokat számolták be, a tartózkodó szavazatok kirekesztésével, ami a magyar kormány álláspontja szerint ellentétes az említett rendelkezésekkel. Magyarország szerint a tartózkodó szavazatok beszámítása esetén a szavazás eredménye más lett volna, ugyanis a leadott szavazatok nem érték volna el az előírt kétharmados többséget. Emiatt Budapest az Európai Bíróság előtt kétségbe vonta az állásfoglalás érvényességét.

Michal Bobek főtanácsnok csütörtöki indítványában arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el Magyarország keresetét, amely az EU alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárás megindítására vonatkozik. A főtanácsnok szerint a kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni.

Számítanak-e a tartózkodó szavazatok?

A főtanácsnok a beadványt nyelvi szempontból vizsgálva úgy vélte, hogy a "tartózkodás" és a "leadott szavazat" fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát ne vegyék figyelembe se valamely javaslat mellett, se az ellen, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a "leadott szavazat" fogalma pedig arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét.

A főtanácsnok megállapította továbbá, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a Sargentini-jelentés megszavazása idején úgy rendelkezett, hogy "a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő", és ily módon egyértelműen kizárta a tartózkodásokat. Az a tény, hogy e rendelkezés az abban kifejezett általános szabály alóli kivételként arra a helyzetre utal, amikor "a Szerződések különleges többséget írnak elő", nem érinti a fenti következtetés érvényességét, mivel eddig a Szerződések ilyen kivételt nem írtak elő.

A képviselőket megfelelően tájékoztatták

A főtanácsnok azt is megállapította, hogy mivel az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal.

A kereset megalapozatlan

Végül a főtanácsnok elutasítja Magyarország azon érvét, miszerint az EP elnöke azzal, hogy elmulasztotta kikérni a pParlament alkotmányügyi bizottságának a véleményét az eljárási szabályzat szavazásra vonatkozó szabályának értelmezésére vonatkozóan, megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa az e rendelkezés tekintetében állítólag felmerült bizonytalanságot. Az EP eljárási szabályzata ugyanis nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy konzultálni kell e bizottsággal a szavazási szabályok értelmezése céljából. Erre a körülményre tekintettel a főtanácsnok azt javasolja, hogy az Európai  Bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el.

A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a főtanácsnoki vélemény az esetek túlnyomó többségében nem tér el a végleges ítélettől. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé, amelynek bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.