A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A jelenlegi oktatáspolitika legnagyobb tévedése az új szakképzési törvény − mondta a Napi Gazdaságnak Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint a szakképzés átalakítása tizenöt-húsz évvel vetheti vissza a gazdaságot. Varga szerint a változtatások azon a téves diagnózison alapulnak, hogy túl kevés szakmunkást képeznek a szakiskolák, ezért az érettségit adó gimnáziumok és szakközépiskolák helyett előbbiekbe kell terelni a diákokat. Az elmúlt tíz évben azonban a közvélekedéssel ellentétben nőtt a szakiskolai végzettségűek száma és aránya is a munkaerőpiacon, munkaerő-piaci helyzetük ugyanakkor sokkal rosszabb, mint az érettségizetteké: kevesebb a fizetésük és sokkal nehezebben találnak munkát.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint ugyanakkor az elmúlt években nőtt a kereslet a szakiskolát végzettek iránt, ennek ellenére a szakmunkás-életpályamodell társadalmi megítélése rossz, ezen pedig a szakképzési rendszer gyakorlatorientált átalakítása változtathat − mondta lapunknak Szilágyi János, az MKIK oktatási és képzési igazgatója. Az MKIK szerint a szakiskolát végzettek munkaerő-piaci esélyei jobbak, mint a nyolc általános osztályt végzetteké, akik körében 41,2 százalékos a munkanélküliség.

A szakiskolát végzettek 60 százaléka ugyanakkor segédmunkásként dolgozik, alapkészségeik hiányoznak ugyanis tudásuk megújításához vagy új szakma tanulásához − tette hozzá Varga.  A szakiskolát végzettek foglalkoztatási rátájának alakulását ebből adódóan az magyarázza, hogy a képzettséget nem igénylő munkakörökből kiszorítják az alacsonyabb végzettségűeket. A jelenlegi szakképzési törvény Varga szerint e negatív tendenciákat erősíti, azaz munkanélkülieket állít elő.

A munkaadóktól az MKIK-hoz is érkeznek olyan jelzések, hogy a szakiskolába belépők nagy része írásbeli, olvasási vagy számolási problémákkal küzd, ezen azonban a középfokú képzés már nem tud változtatni. A jelenlegi rendszerben az első két évben sokan a közismereti tárgyak miatt veszítik el a kedvüket és hagyják ott az iskolát, a hároméves, gyakorlatorientált szakképzést azonban többen végzik majd el Szilágyi szerint.

A kormány valójában nem a német duális szakképzést honosítja meg Magyarországon, hiszen az alapjaiban eltér az itthon tervezett megoldástól: külföldön 18−20 év közötti fiatalok kerülnek a szakképzésbe, megfelelő alapkészségekkel, Magyarországon azonban a 14−15 éves diákok − hangsúlyozta Varga. A német duális szakképzésnél a tanuló úgy kerülhet szakiskolába, ha már szerződése van a munkaadóval, azaz biztosan a piaci igényeknek megfelelő képzést kap. Magyarországon azonban Varga szerint az is kérdéses, hány vállalat lesz majd képes diákokat foglalkoztatni. Az MKIK társadalmi testületein és szakképzési tanácsadó hálózatán keresztül segíti a vállalatokat abban, hogy részt vegyenek a szakiskolai tanulók gyakorlati oktatásában.

Ámon Kata

szám

A szakiskolát végzettek

60

százaléka dolgozhat segédmunkásként

QP | Quality Placement