A várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal történelmi mélységbe, 5 százalékra vágta vissza az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT). Annak ellenére, hogy a határidős kamatlábak ekkora ütemű csökkenést áraztak és az elemzők szerint is valószínűtlen lett volna, hogy a lengyel és a mexikói példát átvéve 50 bázispontos meglepetéssel élt volna a tanács, a döntést követően érezhető fellélegzés történt a forintpiacon, amiből arra lehet következtetni, hogy Matolcsy György márciusban kinevezett jegybankelnök első döntésére feszülten figyeltek a befektetők.

A döntést követően elmaradt a Simor András idejében szokásos sajtótájékoztató, így az indoklásról kizárólag a közleményből illetve a csütörtökön publikálásra kerülő márciusi Inflációs Jelentés előzetes számaiból szerezhetett tudomást a nyilvánosság. A jelentés elsősorban az inflációs pályán korrigálta a legutóbbi szeptemberi előrejelzést, az év eleji rezsicsökkentések árleszorító hatására hivatkozva. A közlemény szerint az év eleji fogyasztói árindex adatok inflációs fordulatra utalnak, a friss jelentés a decemberi 3,5 százalékos prognózist 2,6 százalékra, míg a jövő évi 3,2 százalékot 2,8 százalékra szállította le. A növekedési pályát nem korrigálta érdemben az MNB, e szerint idén 0,5 százalékos, jövőre viszont a korábban várt 1,5 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP bővülés üteme.

Mutató201220132014
Fogyasztóiár-index (%)5,72,62,8
Gazdasági növekedés (%)-1,70,51,7
Forrás: MNB

 

Forrás: MNB

Az inflációs fordulat tartósságával kapcsolatban óvatos véleményt fogalmazott meg a tanács, a bázishatásnak és rezsicsökkentésnek köszönhető ármérséklődés rövid távon jelentkezik, míg a vállalatokat terhelő adóemelések költségnövelő hatása fokozatosan jelentkezik a termelési láncon keresztül, és növeli az indirekt adótól szűrt maginflációt. Az indoklásban az MNB elismeri, hogy ennek tovagyűrűző hatása akár a fogyasztói árakban is fokozatosan megjelenhet, ugyanakkor az indoklás szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos jegybanki céllal.

Idén továbbra is az export marad a növekedés egyedüli forrása, viszont jövőre érdemi növekedést vár az MNB, aminek két egyébként ellentétes előjelű forrása lehet. Egyfelől az alacsony inflációs környezet segíti a háztartások reáljövedelmének emelkedését, ami várhatóan jelentkezni fog a fogyasztásban. Másfelől tartósan laza munkaerő-piaci kondíciók bérleszorító hatásának köszönhetően a reálbérek dinamikája termelékenység javulása alatt maradhatnak, ami mérsékli a vállalatok termelési költségeit. Így a vállalatok beruházási aktivitása a jövő évtől élénkülhet.