Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint az ország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. Szerinte a magyar gazdaság erőforrásai gyorsabb fejlődést tettek volna lehetővé. Ennek okaként említette, hogy a rendszerváltáskori 50 százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben. A lakosság és a vállalatok  "masszív" adóztatása egyértelműen fékezi a gazdasági növekedést.

A nettó jövedelmek nem teszik lehetővé a beruházásokat, a megtakarításokat, a fogyasztás emelését. Békesi szerint az államháztartás átalakításában sem volt növekedést segítő intézkedés. A túlterjeszkedő állam rányomja a bélyegét a magyar gazdaság fejlesztési lehetőségeire. Véleménye szerint a hosszú távú fejlődéshez minimálisan az amortizációt meghaladó befektetésekre lenne szükség, ez a GDP-hez képest 20 százalékos részarányt jelentene, amitől "fényévekre" van az ország. Szavai szerint a gazdaságban csapódik le, hogy a rövid távú politikai érdekek minden hosszú távú szándékot felülírnak.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, hogy a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Az elmúlt években azonban az uniós forrásbeáramlás lefedi a teljesítményhiányt - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet 2018-2020-tól megváltozik. Véleménye szerint sajátos versenyfutás alakult ki, hogy el tudunk-e jutni 2020-ig az egyensúlyi állapotig.

Az ország egyre növekvő összegeket költ az ország a gazdasági szektor támogatására, ami egyértelműen rontja a versenyképességet. A rövid távú relatív versenyképesség érdekében "feláldozzuk" a hosszú távú versenyképesség ügyeit - mondta. A következő években ezt a trendet meg kell fordítani - hangsúlyozta. Most kegyelmi állapot van, van lehetőségünk, nincs válság, adottak a feltételek a pályamódosításhoz - vélekedett.

Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere azt hangsúlyozta, hogy az üzlet alapja a bizalom, ebben Magyarország helyzete sok szempontból javult, de a kormányzati intézkedések egy része ezt rövid távon kedvezőtlenül befolyásolja, ami elriaszthatja a befektetőket. A következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének - hangsúlyozta. Ugyancsak kiemelt feladatnak nevezte a munkaerő-piaci helyzet javítását, illetve a  közoktatás átalakítását.

QP | Quality Placement