Az önkormányzatok többségét érintette az elmúlt négy évben lezajlott konszolidáció, ám meglehetősen eltérő mértékben - ez derül ki abból a 31 oldalas listából, amit az NGM bocsátott - közérdekű adatigénylés keretében - a Napi.hu rendelkezésére. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja négy ütemben, 2011 vége és 2014 májusa között zajlott, összesen 1 368,9 milliárd forintot - a mai GDP mintegy 4,5 százalékát - vállalta át a költségvetés. A bruttó államadósságot az ügylet nem érintette, hisz az önkormányzati adósság is beletartozik abba. Ugyanakkor a probléma nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a teljes államadósság (idén végén) a GDP 85,1 százalékára rúgott - és ebbe már beletartozott ez a 4,5 százaléknyi rész is. Vagyis a teljes államadósság kis szeletét tették ki az önkormányzati adósságok.

A konszolidációval párhuzamosan szigorodtak az önkormányzati adósságfelvétel szabályai is, így 2013-tól a települések már csak kormányengedéllyel vehetnek fel hitel. Korábban nem volt ilyen korlát, így az olcsó pénzbőség idején a 2000-es évek elején számos önkormányzat kontroll nélkül vett fel hiteleket, bocsájtott ki kötvényeket, amelyeket a befektetők vidáman megvásároltak. Mivel a forinthitelnél jóval olcsóbbnak tűnt akkor számos önkormányzat sjúnius vájci frankban adósodott el - kötvények kibocsátásával.

Az önkormányzatok egyharmada adósságot sem csinált

A KSH adatai szerint 3173 önkormányzat volt 2013-ban, az NGM most kiadott listája szerint a konszolidáció 2106 települést és megyei önkormányzatot és önkormányzati társulást érintett. Egymilliárd forintnál magasabb adósságot alig 194 település halmozott fel - ezt teszi ki a konszolidált adósság 89 százalékát. Százmillió forintnál kisebb adósságot 1550 település halmozott fel. Ez utóbbi két adat egyrészt arra mutat rá, hogy a szükség nagy úr elv alapján, azaz ahol kemények a költségvetési korlátok - magyarán nincs pénz -, ott nem keletkezik az adósság, hisz nincs hitelező. A néhány tízmilliós adósságok viszont arra is rámutatnak, hogy sok kistelepülésen a költségvetési finanszírozás átalakításával, akár már évi plusz 10-20 milliárd forintból vélhetően érzékelhető változást lehetne elérni. A legkisebb konszolidált adósság 200 ezer forint volt - ami a 82 fős Nagyhutánál és 1619 lakosságú Bátmonostornál keletkezett.

A legnagyobb adósságot - nem meglepő módon - Budapest halmozta fel, három lépésben 217,7 milliárd forintot vett át az állam. Ugyanakkor Budapest esete speciális, hisz itt teremlik meg a GDP kétötödét, a város egészen ez elmúlt évekig évi 400-500 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodott. Ezzel együtt a főváros gazdálkodása feszített volt - további eladósodásra már nem lett volna lehetősége. A város nagyságából származnak hátrányok is, a magas működtetési költségek. A konszolidáció most májusban zajlott, ám a kormány elvileg már engedélyt is adott egy újabb hitelfelvételre - a 3-as metró kocsijainak felújításra, amely a becslések szerint 50-60 milliárd forint forintos hitelt jelentene, vagyis a főváros korábbi adósságának negyede akár pár hónapon belül újratermelődhet. Legalábbis elvileg, ugyanis a hitelfelvételi engedély mellé nem érkezett meg az állami garanciavállalás - amely ekkora hitel felvételéhez még Budapest esetében is nélkülözhetetlenen.

(A táblázat után a cikk folytatódik.)

Önkormányzati konszolidáció adatai

Lakosság (fő)Konszolidáció
(millió Ft)
Fővárosi önkormányzat-
217 730
Pécs152 45945 747
Miskolc166 25836 158
Debrecen204 98528 176
Szeged165 77425 100
Esztergom30 06224 600
Hódmezővásárhely46 39522 542
Szolnok73 35820 775
Kaposvár66 10219 694
Pest megyei önkormányzat-
19 101
Nyíregyháza119 16018 831
Kecskemét112 20316 784
Dunaújváros48 69016 539
Borsod-Abaúj-Zempén megyei önkormányzat-
16 080
Békés megyei önkormányzat-
15 575
Sopron58 61215 559
Szombathely78 20715 117
Tatabánya70 58114 372
Székesfehérvár100 09314 205
Fejér megyei önkormányzat-
13 467
Somogy megyei önkormányzat-
13 124
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat.-
12 251
Budapest V. kerület26 30011 530
Érd65 48411 458
Bács-Kiskun megyei önkormányzat-
11 324
Budapest XVIII. kerület100 60211 317
Csongrád megyei önkormányzat-
11 135
Budapest VII. kerület55 40410 482
Veszprém megyei önkormányzat-
10 128
Békéscsaba62 0139 923
Vas megyei önkormányzat-
9 744
Budapest VIII. kerület71 1609 398
Baranya megyei önkormányzat-
9 260
Budapest XII. kerület-
9 072
Komárom -Esztergom megyei önkormányzat-
8 380
Eger54 4938 233
Baja37 3268 179
Győr126 3237 848
Gödöllő32 0127 818
Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat-
7 810
Budapest XIV. kerület115 6437566
Tolna megyei önkormányzat-
7 542
Veszprém57 8677 467
Veresegyház16 7467 152
Heves megyei önkormányzat-
6 734
Budaörs28 6836 574
Budapest XVI. kerület71 9396 388
Nagykanizsa49 4256 339
Karcag20 8986 221
Szentendre26 8326 059
Szekszárd34 2065 944
Szentes28 8775 864
Budapest XV. kerület80 5485 840
Zala megyei önkormányzat-
5 809
Kazincbarcika29 7452 711
Cegléd37 4745 397
Tata23 7335 371
Ajka30 0645 226
Budapest IV. kerület99 2885 024
Makó24 2565 013
Kiskunfélegyháza30 1094 868
Siklós10 1094 803
Összesen-
1 368 894
Forrás: NGM

A legeladósodottabb városok első öt helyén sincs meglepetés, hisz az ország legnagyobb lakosságú települései találhatóak. Talán egyedül Pécs lóg ki ebből a sorból: 45 milliárd forintos adóssággal a második helyet sikerült megszereznie, amit sem a város nagysága, sem gazdasági ereje nem teljesen indokol. Az adóslista 6-10. helyén viszont már több problémás önkormányzat is szerepel: az esztergomi 24,6 milliárd forintos adósságba a település gyakorlatilag belerokkant. A város vezetése politikai válságba került, odáig fajult a helyzet, hogy egy ideig az alapvető közösségi szolgáltatások - tömegközlekedés, közvilágítás (!) - sem működtek. Szintén magas adósságot halmozott fel Hódmezővásárhely - az olvasót ez sem lepi meg, hiszen a város korábbi polgármestere Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter volt - emiatt is sokat szerepelt a híradásokban a város adóssága.

A lista 10-30. helyén messze felülreprezentáltak a megyei önkormányzatok - ezek közül is a Pest megyei 19,1 milliárdos adósságával, ami azért is figyelemre méltó, mert Pest megye önállóságának értelmét számtalanszor megkérdőjelezték. Még 2010 előtt a megyei önkormányzatok - így Pest megyei is - komoly intézményfenntartó volt, kórházakat, egészségügyi intézményeket gimnáziumokat felügyelt - évről-évre zsugorodó bevételből -, ez vezetett a megyei önkormányzatok eladósodásához. Az önkormányzati konszolidáció első lépése a megyék adósságának átvállalása volt. Mára a megyei önkormányzatok kiüresedtek, megszűntek intézményfenntartóként működik: a Pest megyei önkormányzat idén 700 millió forintból gazdálkodik, ami az önkormányzat is a hivatal fenntartásán kívül néhány projekt támogatására elegendő.

Alsómocsolád is az élén végzett - egy másik listán

Az egy főre vetített adósságot nézve egy kis baranyai megyei falu, Alsómocsolád volt Magyarország legeladósodottabb települése, ugyanis minden egyes lakosára 1,26 millió forint adósság jutott. A 356 lelkes kis település 451 millió forintos konszolidáción esett át. A település polgármesterének elmondása szerint a 20-25 éves futamidejű, svájci frank alapú kötvénykibocsátásokból befolyó összeget az uniós pályázatok önrészeire fordították, ezek segítségével falu vagyona a többszörösével bővült, ráadásul az idegenforgalmi beruházások többletbevételt generáltak. A polgármester szerint az adósságot a befolyó adókból tudták volna törleszteni.

Egy főre jutó adósság szerinti top-10

Lakosság (fő)Adósság
(millió forint)
Egy főre jutó adósság
(ezer forint)
Alsómocsolád3564511 266,9
Bükkszék7187811 087,7
Harkány4 1774 5381 086,4
Esztergom30 06224 600818,3
Árpás268141526,1
Hódmezővásárhely46 39522 542485,9
Siklós10 1094 803475,1
Budapest V. kerület26 30011 530438,4
Veresegyház16 7467 152427,1
Szada4 6641 936415,1
Forrás: NGM


Hasonló a helyzet a második helyezett Bükkszék esetében is: a konszolidáció során 781 millió forint adósságtól szabadult meg az önkormányzat - ebből a 750 millió forint a fürdő fejlesztésre ment el. (Bükkszéken fakad a híres Salvus gyógyvíz, erre épül a falu fürdője) A hitelt az önkormányzat az MFB Zrt.-től vette fel, vagyis még árfolyamkockázatot sem vállaltak fel. A városi fürdő és strand számos új munkahelyet teremtett, ráadásul a működési nyereségből a strand kitermelte a hitel törlesztéséhez szükséges forrásokat is, ezzel együtt nagy segítség az önkormányzatnak a hitelkonszolidáció - mondta a Napi.hu-nak Zagyva Ferencné, Bükkszék polgármestere.

Az egy főre jutó adósságot nézve egy másik fürdőváros, Harkány is dobogóra került: az önkormányzat még 2007-ben bocsátotta ki a Harkány I. svájci frank alapú devizakötvényt, 17 millió frank értékben. A kötvényt 152,3 forintos svájci frank árfolyamon hívták le az - Állami Számvevőszék jelentése szerint -, így csak az árfolyamveszteség 1,8 milliárd forintra nőtt. A kötvényt 2011-2027 között kellett volna törleszteni - befolyó összegből vásárolta meg az önkormányzat a fürdő felét a megyei testülettől, illetve fejlesztési kiadásokra fordították.

Az egy főre jutó listán Alsómocsolád és Bükkszék alig pár száz millió forintos adóssággal került az élre, a negyedik helyre Esztergom került maga 30 milliárd forintos adósságával, amely egy főre vetítve 818 ezer forintot jelent. Előkelő helyen szerepel még Hódmezővásárhely és a budapesti Belváros-Lipótváros is, de ide került a pest megyei agglomeráció egyik leggazdagabb települése, Veresegyház és a mellette fekvő Szada is.