Idén februárban zárult az önkormányzati konszolidáció, az utolsó a lépéssel összesen 471,79 milliárd forintnyi adósságot vett át közvetlenül az állam a településektől. Az első lépésben 684,3 milliárd már tavaly átkerült az önkormányzatoktól, így két lépésben 1156,1 milliárd forint értékben nőtt a központi költségvetés és ugyanennyivel csökkent a helyhatóságok adóssága.

Megkezdődött az előtörlesztés

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését - közölte az NGM. A hitelek esedékesség előtti kifizetését az elmúlt hónapok kedvező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági értékesítésének együttes hatásai tették lehetővé. Az önkormányzati adósságkonszolidáció során az állam 2011 óta összesen 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat, melyből 1190,1 milliárd forint átvállalását az ÁKK valósított meg. (A fennmaradó 178,8 milliárd forint adósság átvállalása a Magyar Államkincstár által nyújtott törlesztési célú állami támogatással történt).

Az önkormányzati szféra nem lett teljesen hitelmentes: az MNB nemzetgazdasági számláiból kiderül, hogy a 2014 márciusában 254,6 milliárd forintnyi tartozása maradt még a konszolidáció után is. Egyedi döntésekkel a kormány ettől függetlenül engedélyezheti és időnként engedélyezi is, hogy a települések hitelt vehessenek fel - így a hitelátvállalások után az állomány lassan újra növekedhet.

A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) közérdekű adatigénylés keretében kikérte a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) a legutolsó, tehát a februári konszolidáció adatait. Ebből kiderül 513 település illetve kistérség részesült az adósságelvonásban összesen 471,79 milliárd forint értékben. A legnagyobb megkönnyebbülésen természetesen a főváros esett át: Budapest összesen 105,1 milliárd forinttól szabadult meg, ez adta az utolsó körös rendezés 22,3 százalékát.

Vidéki kakukktojások

Korábban a főváros nem esett át adósságrendezésen - igaz erre korábban nem is szorult, hisz a százmilliárdos tétellel állt szemben 500 milliárdos éves költségvetés, amiből az éves adósságszolgálat 30-40 milliárd forintra rúgott. Az önkormányzati finanszírozás átalakításával azonban a helyzet változott: míg 2011-ben a főváros 470 milliárdos kiadással számolhatott, addig a 2014-es kiadási főösszeg 314 milliárd forintra csökkent.

A top-20 konszolidált település (milliárd forint)
1.Fővárosi önkormányzat105,1
2.Pécs16,5
3.Esztergom12,8
4.Szeged11,0
5.Miskolc10,5
6.Debrecen10,1
7.Tatabánya9,0
8.Budapest XVIII. kerület ( Pestszentlőrinc, Pestszentimre)8,1
9.Kecskemét7,6
10.Szolnok7,1
11.Hódmezővásárhely6,8
12.Nyíregyháza6,7
13.Budapest V. kerület (Belváros)6,5
14.Budapest VII. kerület (Erzsébetváros)6,0
15.Kaposvár5,7
16.Dunaújváros5,7
17.Budapest XII. kerület (Hegyvidék)5,6
18.Budapest VIII. kerület (Józsefváros)4,9
19.Székesfehérvár4,7
20.Budapest XIV. kerület (Zugló)4,7
21.Gödöllő4,7
Forrás: NGM, KFIB

Az élmezőnybe azok a vidéki nagyvárosok (Pécs , Szeged, Miskolc és Debrecen) kerültek, amelyek adóssága tíz milliárd forintra rúgott, így adósságuk a népességet tekintve arányos a fővárosi adóssággal. Ugyanakkor a top-10 bekerült az önkormányzati finanszírozási "állatorvosi lova" Esztergom - ami egy másik történet. Ennek ellenére az esztergomi csőd ügyében mind a mai napig nem indult érdemi eljárás.

A korábbi nagy adóslistákon rendre az élen szerepelt a V. kerületi és a hódmezővásárhelyi önkormányzat, amelyek a kiemelt figyelmet a magas egy főre jutó adóssággal és első számú vezetőik személyével vívták ki - ám az ismertség most "csak" a top-20-ba való bekerülésre volt elegendő.

Hatalmas különbségek a fővárosban

Budapest messze az ország legnagyobb gazdasági erejét adó terület, a KSH adatai szerint az országos GDP 37-38 százaléka keletkezett a fővárosban a legfrissebb 2009-2011 években. A fővárosi önkormányzatok gazdasági lehetőségei eltérőek, ennek ellenére egészen nagy és meglepő különbségek alakultak ki az adósságállományban. A nagy vagyonú, tehetősebb területen levő önkormányzatok (Belváros, Hegyvidék, Zugló) nagyobb adósságokba verték magukat.

Az egymás mellett fekvő V., VI, VII. kerület is tanulságos: míg az előbbi és az utóbbi a főváros egyik csúcsadósa, addig a VI. kerületnek az egyik legkisebb konszolidálandó adóssága volt, mindössze 320 millió forinttal. Ám még ez is magas érték Újbuda (XI kerület) 20 millió forintja vagy Csepel 160 millió forintja mellett.

Fővárosi kerületek átvállalt adóssága (milliárd forint)
Budapest I. kerület1,23
Budapest II. kerület0,53
Budapest III. kerület1,67
Budapest IV. kerület3,02
Budapest V.  kerület6,49
Budapest VI. kerület0,32
Budapest VII. kerület6,04
Budapest VIII. kerület4,94
Budapest IX. kerület2,14
Budapest X. kerület1,22
Budapest XI. kerület0,02
Budapest XII. kerület5,62
Budapest XIII. kerület0,54
Budapest XIV. kerület4,71
Budapest XV. kerület3,44
Budapest XVI. kerület3,76
Budapest XVII. kerület1,47
Budapest XVIII. kerület8,10
Budapest XIX. kerület1,18
Budapest XX. kerület1,99
Budapest XXI. kerület0,16
Budapest XXII. kerület2,25
Budapest XXIII. kerület1,35
Forrás: NGM,KFIB