"A tárgyalások valószínűleg folytatódnak ősszel és megállapodás születik" - idézte a minisztériumi emailt a hírügynökség.

A Nemzetközi Valutaalap tárgyaló delegációja július 17-én, pár nap után váratlanul távozott Budapestről, a kabinet költségvetési terveinek jóvá hagyása nélkül.

Nem összeomlás, csak szünet

"Nem a tárgyalások összeomlása volt, csupán egy tárgyalási forduló végét jelentette" - magyarázta a minisztérium a fenti eseményt.

A forint ismét a világ legtöbbet gyengülő devizája volt az elmúlt napokban - 1,6 százalékot veszítve értékéből az elmúlt öt napban, ami fel is gyorsult hétfőn, miután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, nincs információja az IMF-fel való tárgyalások folytatásáról. A keddi aukción csaknem egy hónap, július 29. után emelekdtek ismét a hozamok.

Kedden kétszer is megközelítette a 286 forintos szintet az euró jegyzése a bankközin, de a vártnál rosszabb amerikai lakáspiaci adatok nyomán gyengülésbe váltó dollár végül némi támaszt adott a hazai devizának.

Erősebb a forint

A múlt hét csütörtöki szintekről gyakorlatilag 10 forintot erősödött az euró árfolyama kedd délutánig, ahonnan nagyrészt az IMF-tárgyalások folytatásáról szóló hír hatására ismét 282 forint közelébe, illetve némileg ez alá süllyedt a jegyzés.

A tárgyalások azután szakadtak meg, miután az új kormány elutasította, hogy teljesítse az IMF vezetésével összeállított, 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag feltételeként az előző kabinet által 2011-re vállalt költségvetési hiánycélt.

A GDP-arányosan 3 százalék alá szorítandó deficit további megszorításokat kíván(t volna), amit a gazdasági, szociális nehézségekre hivatkozva ódzkodott vállalni az új kormány. Az azóta publikált magyar GDP-adatok arról tanúskodtak, hogy a második negyedben megtorpant a gazdaság kilábalása a válságból, amit elemzők részben a megszorításokkal magyaráztak.

Védőháló nélkül?

A kormány korábban közölte, lemond az IMF-vezette hitelmegállapodás megújításáról, amely októberben járna le, arra hivatkozva, hogy az ország a piacról is tudja magát finanszírozni. Ezt egyébként az állampapírpiaci tapasztalatok igazolni látszottak.

A tárgyalások megszakadása után az elemzők általános véleménye volt, hogy az ország javára válna az IMF biztosította védőháló, különösen arra az esetre, ha a globális piaci körülmények rosszabbra fordulnának. Ezért szerintük Magyarországnak szüksége van az IMF-fel kötött hitelmegállapodás meghosszabbítására, sőt, új hitelszerződésre is.

Az ország sérülékenységét egyebek mellett az EU keleti felében rekordnak számító 82,9 százalékos GDP-arányos államadósság is jelzi. A magyar kötvények CDS-felára - az állampapírok nem teljesítése elleni biztosítás ára - a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta globális öszevetésben is rekord szinten nőtt.

Az MNB hétfőn egyebek mellett Magyarország kockázati prémiumát említette az irányadó ráta ismételt szinten tartásának okaként, amely immár négy hónapja 5,25 százalékon áll. A kockázatok akár az alapkamat emelését is indokolttá tehetik a bank szerint a forint jelentősebb gyengülése esetén.