A magyar kormány a korábbi fegyelmezett fiskális politika felől elmozdult egy lazább, a növekedésre jobban koncentráló politika felé. Ezzel párhuzamosan pedig a jegybank már nem akar annyira kamatot vágni. Montalto szerint ezt a kettősséget legegyszerűbben úgy lehet lekereskedni, ha a forint gyengülésére és a rövid magyar hozamok átmeneti csökkenésére számítunk - olvasható a portálon.

A kormány költségvetési politikájában látott fordulat annak köszönhető, hogy a Fideszen belül sokan most realizálták, hogy a korábbinál erősebb populista válaszokat kell adnia a kormánynak az oktatási rendszer és az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos kritikákra és az ezek miatti népszerűségvesztésre.

Emellett a Nomura szakembere szerint a jegybank és a kormány most jöhetett rá arra, hogy a hőn áhított 3-3,5 százalékos középtávú átlagos növekedéshez a korábbinál erősebb támogatás kell a gazdaságnak. Ezt pedig egyrészt a kkv-k hitelezésén, másrészt pedig az erősebb exportnövekedésen keresztül tudják biztosítani. Emellett valószínűleg arra is rájöttek, hogy az unortodox jegybanki lépések nem elegendők ösztönzőként, a fiskális oldalról is be kell lépni.

Az utolsó fontos motiváció Montalto szerint az lehetett, hogy a kormány lemondott az idei felminősítésről, ezért is kezdett költségvetési lazításba. A végső cél pedig ezzel a növekedés felpörgetése és a népszerűség megtartása. A hitelminősítők nem bíznak a 2 százalék feletti középtávú növekedésben, miközben a kormány 3-3,5 százalékról álmodik. Emiatt pedig megrendült a bizalom a csökkenő adósságpályával és a költségvetési hiány fenntarthatóságával kapcsolatban.

A jegybanki fordulat szükséges lehet

Montalto szerint a mostani költségvetési lazítással a középtávú fegyelem is megkérdőjeleződik, hiszen a potenciális növekedés hosszútávon sem lesz 2-2,5 százaléknál erősebb, miközben a mostani áfacsökkentések után máris látszott, hogy egyre több szektor lobbizik hasonló intézkedésekért, és a kormány a személyi jövedelamadó területén is belengetett további csökkentést. Éppen ezért az elemző a következő években a kormánynál sokkal visszafogottabb ütemű adósságcsökkenésre számít az IMF közelmúltban publikált véleményével összhangban.

A monetáris politikában a Nomura szakértője szerint ismét az ortodox lépések kerültek előtérbe, ugyanakkor az MNB alapítványai és a szélesebb unortodox keretrendszer sem szorult háttérbe. Szerinte az eddigi fő célok nem változtak, miközben a jegybank legkomolyabb félelme az, hogy bővítenie kell mérlegét esetleges piaci intervenciókkal a forint erősödésének megfékezése miatt. Szerinte az MNB ráébredt arra, hogy a GDP 5 százalékára rúgó fizetési mérleg többlet mellett az ország alacsony sérülékenysége erősebb forintárfolyamot indokol.

 

QP | Quality Placement