A tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós szakminiszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban "energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát", de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd borítékolható eredménnyel - olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit - írta Szijjártó Péter miniszter.

Felháborodott

Az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága "minimum kétséges" - véli a javaslatról Szijjártó. Emellett "koncepciós perhez" hasonlította az eljárást, rámutatva, hogy a dpa német hírügynökség már az első felszólalások alatt "világgá kürtölte" a jóváhagyást.

A rendelet értelmében most önkéntes alapon megkezdődhet a gázfogyasztás csökkentése, azonban a brüsszeli testület vagy öt tagállam kezdeményezésére az Európai Unió Tanácsa később úgynevezett riasztási helyzetet vezethet be, és ekkor kötelezővé válik a felhasználás mérséklése 15 százalékkal az elmúlt öt év augusztus 1. és március 31. közötti időszakának átlagához képest. (A magyarországi rezsiköltségek emelésével ugyanakkor - egyes szakértők szerint - "önként" is összejöhet a 15 százalék körüli hazai gázfogyasztás-csökkenés, hisz a magyarok rá lesznek kényszerítve arra, hogy beleférjenek a kormány által meghatározott "átlagfogyasztásba" - a szerk.)

Sérelmezte

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy nem vették figyelembe hazánk különleges helyzetét, miután az ország évtizedek alatt kialakult energiaellátási struktúrája alapján rendkívül magas a földgáz aránya a nemzeti energiamixben, és a fogyasztás felét a lakosság adja, ami ugyancsak kivételesen magasnak számít - írta az MTI.

A miniszter szerint a rendelet negatív képet fest az EU versenyképességéről. "Ott lesz a földgáz a tárolókban, és majd nem engedjük felhasználni (.) Ez az európai gazdaságokra elképesztő hatásokkal fog bírni."

Mi megmondtuk

A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban számtalanszor óvatosságra intett, mondván, az energiaellátás nem filozófiai, ideológiai vagy kommunikációs, hanem fizikai kérdés - írta az MTI.

"Mindeközben nagy nyugat-európai országok vezetői azt nyilatkozták, hogy ők meg tudják oldani az energiaellátásukat az orosz források nélkül (...) Akkor mire a riadalom, mire a vészhelyzet?" - tette fel a kérdést Szijjártó, akinek kormánya már két héttel ezelőtt "energia-veszélyhelyzetet" hirdetett.

Vészhelyzet ide vagy oda, biztos lábakon áll a magyar ellátás

Szijjártó Péter szerint hazánk ellátása folyamatos és biztos lábakon áll a hosszú távú szerződéseknek és a déli csővezetéknek köszönhetően, amelynek megépítéséért komoly támadások érték annak idején az országot. Az ellátás több mint fele ezen keresztül érkezik, az ottani szerződéses mennyiség 100 százaléka biztosított, míg az északi és nyugati útvonalak esetében ez jelenleg 53 százalék.

A miniszter szerint szerződéses mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz - orosz - földgáz piaci beszerzéséről szóló tárgyalások biztatóan haladnak. - Ez ügyben a héten Moszkvában járt Szijjártó, és tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.