Rövid távon kiegyensúlyozott a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése, a 2019-ig tartó előszámítások szerint az évtized végéig az alap nem szorul költségvetési támogatásra a folyó nyugdíjkiadásokat fedezik az aktívak járulékbefizetései.

Az utóbbi jelentős részben tavaly beindult korhatáremelésnek is köszönhetően az öregségi nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedik évente egy fél évvel, aminek következtében viszont csökken a nyugdíjba vonulók száma, így jövőre a tényleges nyugdíjkorhatár már 63 év lesz. Ugyanakkor továbbra is vannak kivételek, folytatódik például a 40 év jogosultsággal rendelkezők nők nyugdíjazása - ők továbbra kérhetik nyugdíjazásukat a korhatár elérése előtt.

A kormány négyéves prognózisa szerint a nyugdíjkiadás a jövő évi 3041,7 milliárd forintról 2019-re 3398,1 milliárd forintra emelkedik, miközben a nyugdíjalap nullszaldós lehet a tervezési időszak végéig. Az alap kiadásai már számolnak a jövő évi nyugdíjemeléssel, ami az inflációval megegyezően 1,6 százalék lehet a mostani tervszámok szerint. A nyugdíjtörvény szerint a reálnyugdíjak emelésre nincs lehetőség, ezért a következő években a kormány inflációs előrejelzése szerint 2017-2019 között 2,5, majd 3-3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak.

Jóval sanyarúbb képet fest a magyar társadalomról - és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról is - az 50 éves, 2060-ig előretekintő demográfiai előrejelzés, amely 2011-es népszámlálás adatai alapján készített a KSH Népességtudományi kutatóintézet.

A 2010-es kiinduló évben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a magyar társadalomban még 20,2 százalék volt, ez az arány jövőre várhatóan 21,3 százalék lesz, amely a vizsgált ciklus végére, vagyis 2060-ra 30,3 százalékra emelkedik. Igazából nem is a nyugdíjaskorúak táborának növekedése aggasztó, hisz míg 2010-ben 2 millió nyugdíjassal számoltak a KSH demográfusai, addig ez 2060-ban sem lesz lényegesen magasabb, miután akkorra 2,385 millió nyugdíjassal számolnak, vagyis a növekedés nem éri el a négyszázezer főt.

Uniós kitekintés

Az Európai Bizottság is a közelmúltban tette közzé az Ageing Report 2015 című jelentését, amelyben tagállamonként vizsgálta meg az öregedő társadalmak hatását a nemzetgazdaságokra és az EU gazdaságára. Hogy ebben Magyarország hogy áll, arról itt olvashat részletesebben.

A gond az a csökkenő születésszám: míg ugyanis 2010-ben a munkaképes korúak (16-62 évesek) száma 6,397 millió volt, ez a szám már 2020-ban hatmillió alá csökken, 2045-re pedig ötmillió alá.

További kérdés a foglalkoztatás mértéke, amely uniós összehasonlításban alacsony Magyarországon - igaz ez az utóbbi években érezhetően emelkedett, bár a közmunkában foglalkoztatottak nem válnak érdemi járulékfizetőkké. A nyugdíjrendszer problémájára adott volna - igaz csak részleges választ - a magán-nyugdíjpénztári rendszer beérése, amely a felhalmozás révén részben csökkentette volna a nyugdíjalap 2020-2030 utáni terheit.

A jelenlegi becslések szerint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig még finanszírozható, ám a 2020-as években újabb reformokra lesz szükség. Amennyiben a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem emelkedik, akkor csakis a kiadások szűkítése kerülhet szóba, vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése.

QP | Quality Placement