Egészen tegnapig kérdéses volt, hogy tényleg létrejöhet-e az a "nagyon gyors" csatlakozási folyamat, amit a NATO főtitkár, Jens Stoltenberg ígért a szövetség oltalmát kérő skandináv országoknak. Stoltenberg még hétfő este sem tett semmilyen vállalást, de a keddi egésznapos egyeztetések meghozták az áttörést, és a törökök visszavonták a vétójuk.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan, háromoldalú memorandumot írt alá Magdalena Andersson svéd miniszter- és Sauli Niinisto finn köztársasági elnökkel, amelynek utolsó pontja szerint, a törökök támogatják a két ország hivatalos meghívását a NATO-ba.

A megegyezés utáni sajtótájékoztatón Stoltenberg elmondta, hogy elengedhetetlen volt a az északi államok bevonása, nem csak az ő védelmük, hanem a NATO megerősítésének szempontjából is. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt években Törökország szenvedte el a legkomolyabb terror támadásokat, ezért komolyan kell venni a aggodalmaikat.

Évtizedes konfliktus

A törököknek elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szervezettel, és annak Szíriában és Pakisztánban tevékenykedő szárnyaival van baja. A török közszolgálati Anadolu szerint a szervezet 4 évtizedes működése alatt, 40 000 ember haláláért felelős, de még a független Crisis Group szerint, legalább 6000 haláleset történt a 2015-ben újraélesedő konfliktusban.

A PKK-t Törökországon túl, mind a Egyesült Államok, mind az Európai Unió, és így a NATO is terrorszervezetként tartják számon, de a sajtótájékoztatón felmerült azoknak a kurd függetlenség irányába elkötelezett aktivisták és újságírók helyzete is, akik szintén Svédországban tartózkodnak.

A török kormány korábban 45 konkrét személy aktáját adta át a svéd hatóságoknak, akiknek a kiadatását, vagy kiutasítását kérik, és Andersson már korábban is elmondta, hogy ők is terror szervezetként tartják számon a PKK-t. Ami most változott, hogy a 200 éves pacifizmusától megválni készülő ország, most konkrét együttműködésbe lép Törökországgal, nem csak a „terrorizmus üldözésében”, de egyes fegyverkereskedelmi embargók feloldásában is.

Jöhetnek a török fegyverek?

Míg a finnek már januárban kiszélesítették mi minősül terrorcselekménynek hazájukban, és ezzel együtt külön büntető kategóriába tették az erre való felbujtást is, addig a svédeknél azt érték el, hogy július 1-től egy jóval szigorúbb szabályozás lép életbe a terrorizmushoz köthető bűncselekményekre vonatkozóan.

Ezzel együtt, a két ország megerősítette, hogy mostantól semmilyen fegyverkereskedelmi embargó nincs köztük, és támogatni fogják Törökország részvételét az EU közös védelmi politikájában, így a katonai mobilizációt célzó PESCO projektben is.

Ugyan ez magában nem hangzik soknak, Erdogannak régi vágya, hogy amerikai F35-ös vadászgépeket vehessen, és hogy Európa irányába is adhasson el fegyvereket. Jelenleg többek között az USA és Németország is tiltja a török fegyverekkel való kereskedést, a skandináv elköteleződés azonban változtathat ezen.

Ugyan egy sajtótájékoztatón feltett kérdésre Stoltenberg tagadta, hogy született volna bármilyen ilyen ígéret, azt elmondta, hogy a NATO saját irányelvei szerint sem javallott, hogy a katonai szövetségben résztvevők között bármilyen embargó életben legyen. Felszólítani nem fogják a kérdéses államokat, de a NATO főtitkár hozzátette, hogy dolgozni fognak ezeknek a tiltásoknak a feloldásán.