Néhány kulcsterületen előrelépést kell elérni: jegybanki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás - a felsorolás a folyamatban lévő hiteltárgyalások helyzetéről készített kormányzati jelentésében szerepel. A Matolcsy György által jegyzett, az Index birtokába jutott dokumentum szerint ezeket a kérdéseket kell rendezni ahhoz, hogy remény legyen a - várhatóan a 2008-ashoz hasonló, 17-20 milliárd eurós - hitelmegállapodásra.

A dokumentum szerint Magyarország a 2008-ashoz hasonló nagyságrendű hitelkeretet kaphat az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, "az IMF jelzése szerint készenléti hitelmegállapodás (SBA) megkötésére van esély, elővigyázatossági jelleggel" - áll a dokumentumban. (2008 végén 20 milliárd euróról szólt a megállapodás, de a pénz egy részét nem használta fel, illetve le sem hívta hazánk.)

Kapcsolódó

Bonyolult a helyzet

A nemzetgazdasági minisztériumban készített dokumentumból kiderül: a kormány tisztában van azzal, hogy Brüsszelen múlik a magyar hitelkérelem sorsa. "Az IMF hangsúlyozta, hogy addig nem fog hivatalos tárgyalásokba bocsátkozni, amíg Magyarország a nyitott kérdésekben nem jut egyezségre az EU-val [...] az egyezségnek az IMF számára is megnyugtató feltételeket kell tartalmaznia [...] néhány kulcsterületen előrelépést kell elérni: jegybanki függetlenség, pénzügyi intézmények, válságadók, költségvetés, adózás" - olvasható a Fellegi Tamás miniszter amerikai tárgyalásairól szóló részben.

"Magyarország helyzete az IMF-EU-hitelkérelem elbírálása és feltételrendszerének kialakítása miatt bonyolult" - ismerteti a jelentés a brüsszeli Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) álláspontját. Ezt a helyzetet az uniós biztosok kollégiumának "az országgal kapcsolatos ajánlásai és döntései" - köztük a túlzottdeficit-eljárás folytatása - "tovább komplikálják".

A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar mozgástér szűkös: "a Bizottság világossá tette, hogy az MNB függetlenségének szavatolását és az Uniós Alapszerződések előírásainak tiszteletben tartását előfeltételéül kell szabni a(z) (elővigyázatossági) hitelprogramra vonatkozó tárgyalások megkezdésének" - olvasható a jelentésben.

Már januárban téma leszünk

A dokumentum kitér arra is, hogy milyen további lépések várhatók a magyar hitelkérelem ügyében. Eszerint az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin január 24-i ülésén "vitás napirendi pontként szerepel a magyar programfelülvizsgálat, illetve a hitelkérelem ügye". Az NGM arra számít, hogy a testület következő, február 21-i ülésén születhet döntés a magyar kérdésről, és megjegyzi, amit a múlt hét óta tudunk: Brüsszel "kilátásába helyezte a kohéziós források felfüggesztését a túlzott deficit eljárással kapcsolatos ajánlások nem teljesülése miatt".

A dokumentumból kiderül: továbbra sem lehet tudni, hogy mikor kezdődik meg a mostani előkészítő körök után a formális, érdemi hiteltárgyalás Magyarország és a nemzetközi szervezetek között. Erről csak annyit olvashatunk: "a hivatalos tárgyalások csak az EU és az IMF koordinált álláspontjának kialakítását követően indulhatnak el" - ez az álláspont viszont vélhetően csak akkor születik meg, ha a korábban felsorolt előfeltételekről sikerül megállapodni.

Brüsszel a szigorúbb lesz az IMF-nél

Emiatt változatlanul nem lehet tudni azt sem, milyen hitelt és milyen feltételekkel kaphatunk. Ami biztos: az uniótól úgynevezett fizetésimérleg-támogatásra, míg a Valutaalaptól készenléti hitelkeretre számíthatunk (vagyis ugyanolyan programokra, mint 2008-ban). Azonban ezek "összege és feltételrendszere, az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek még nem ítélhetők meg biztonsággal". Amit általában tudni lehet ezekről a pénzügyi programokról, hogy "ugyanarra a makrogazdasági feltételrendszerre, de más technikai feltételekre" alapozzák őket.

Az IMF-hitel ugyanis a pénzt kérő állam "egyoldalú kötelezettségvállalásán alapul". Ezeket a kötelezettségvállalásokat egy szándéklevélben kell rögzíteni, és "nem kapcsolódik hozzá a pénzügyi kondíciókat rögzítő hitelszerződés". Az unióval ugyanakkor egy úgynevezett egyetértési megállapodást kell aláírni, azt "a brüsszeli Bizottság és a nemzeti hatóságok jegyzik, és a pénzügyi technikai feltételeket külön hitelmegállapodás rögzíti".

A dokumentumból kiderül, hogy a hiteltárgyalások után is Brüsszel marad szigorúbb. Az unió ugyanis minden hitelrészlet felvételéhez előírja külön pénzügyi szerződések megkötését. Ezzel szemben "az IMF esetében a rögzített teljesítménykritériumok eléréséhez szükséges kormányzati lépések megtételében inkább van mozgástér". A valutaalapot lényegében csak a hiánycél követése érdekli, "míg az EU-hitel egyes részleteinek lehívásához kapcsolódó feltételek a gazdaságpolitikai vállalások mellett konkrét jogszabályok elfogadására vagy módosítására vonatkozó lépéseket is tartalmaznak" - írta az Index.

Ilyen volt a gyurcsányi hitelcsomag

A 2008 őszi pénzügyi válság idején az akkor is súlyosan eladósodott magyar állam finanszírozásának biztosítására kért és kapott nemzetközi hitelprogramot a Gyurcsány-kormány. Akkor is készenléti hitelről állapodtunk meg az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal, a teljes csomag 20 milliárd euró értékű volt. Az unió 6,5 milliárd eurójából végül 5,5 milliárd eurót hívtunk le, a világbanki egymilliárd euróhoz nem nyúltunk, az IMF 12,5 milliárd eurónyi hitelkeretéből négy részletben összesen nagyjából 9 milliárd eurót hívott le a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány.

Az IMF készenléti hitel visszafizetése idén januárban kezdődik, és az utolsó törlesztőrészletet 2014 harmadik negyedévében kell visszafizetni. Az uniós hitel visszafizetése a tavalyi utolsó negyedévben kezdődött, és 2016. második negyedévében fejeződik be.