Sokan vélik úgy, hogy külön intézkedések helyett sokkal többet javítana a helyzeten, ha a kormányzat olyan gazdaságpolitikát folytatna, amely visszatérítené fizetőeszközünket a korábbi árfolyamcsatornába.

Mint a K&H-nál elmondták: bár a június 11-étől hatályos rendelkezések a hitelképes ügyfelek körét 10-30 százalékkal is csökkenhetik, a devizahiteleknél a jelenlegi szabályozás már nem jelent jelentős hátrányt. Még tovább mennek a Raiffeisennél: szerintük a miniszterelnök által bejelentett változás csupán a korábbi módosítások utolsó lépése, hatása már nem lesz számottevő, csak a megváltozott trendet - a forinthitelek térnyerését - erősíti. A változás hatása a Budapest Bank (BB) szerint is elhanyagolható mértékű lehet az új volumenre.


A K&H-nál jelenleg az újonnan folyósított hitelek több mint 85 százaléka forintalapú, a Raiffeisen a lakáshiteleknél számolt be 80 százalék feletti forintsúlyról. Devizahiteleket vélhetően már csak azok az ügyfelek igényeltek - mondták ez utóbbi banknál -, akik euróban kapják jövedelmüket (elsősorban külföldön dolgoznak), illetve tudatosan vállalják az árfolyamkockázatot a még mindig kisebb eurókamat miatt. Ez az ügyfélkör vélhetően részben külföldön, főleg Ausztriában keres majd hitelt magának. A BB-nél az év eleje óta folyamatosan nő a forintalapú hitelek aránya, mára elérte a 90 százalékot. Itt egyébként nincs is devizaalapú termék fedezet nélküli konstrukcióban (ezeknél általános vélekedés szerint elvben adhatnak továbbra is devizahitelt a bankok, de részaránya így is biztosan elenyésző lesz). Az OTP-nél májusban a folyósítások több mint 80 százaléka forinthitel volt, a jövőben itt is növekedésre számítanak.

Az UniCredit szerint az ingatlanfedezetű lakossági hiteleknél a kormány terve egybeesik számos európai pénzügyi ház, köztük hazai hitelintézetek anyabankjainak véleményével. Fontosnak tartják ugyanakkor az egységes piaci magatartás előírását, hogy senki se juthasson indokolatlan versenyelőnyhöz. A bank szakértői azt várják, hogy a bejelentett egyéb intézkedések hatására mind a lakossági, mind a kkv-szférában megélénkül majd a hitelek iránti kereslet, s belátható időn belül a forintkamatok is versenyképessé válnak a korábbi devizakamatokkal.


A kilakoltatási moratóriumot már nem tartják ennyire pozitívnak a bankok. A Raiffeisen szakemberei szerint ez az adósokban azt az érzetet keltheti, hogy nemfizetés esetén a bank nem tud a kikötött biztosítékhoz nyúlni, ami a fizetési fegyelmet jelentősen ronthatja. Hozzátették: az intézkedés tényleges hatása csak a konkrét jogszabályszöveg ismeretében mérhető majd fel teljeskörűen. Az UniCreditet nem érte meglepetésként a kilakoltatások megtiltása válság idején, a bank ezt a moratóriumot már önként bevezette. Ám ahogy a miniszterelnöki expozéban is elhangzott, értelmes távon rendszerszerű megoldásra lesz szükség - fűzték hozzá -, hiszen a hitelezés egyik oldalról sem lehet felelőtlen. A banknál remélik, efelé mutatnak majd azok a módszerek is, amelyek egy új nemzeti intézmény segítségével keresik a bajba jutott hitelesek és a közszolgáltatók (akik a bankoknál sokszorta több árverést kezdeményeznek), illetve a pénzügyi rendszer közötti átmeneti megoldásokat.
QP | Quality Placement