Az infláció egy évnyi stagnálás után jövőre visszatérhet a csökkenő trendhez, és az elemzők többsége szerint nem állít akadályt az euro 2007-es vagy 2008-as magyarországi bevezetése elé. A forintot a spekulációs vételi pozíciók felszámolása az euroval szembeni 250-es szintre gyengítette. Az elemzők szerint a következő hetekben a jegybank a múlt heti intervenciók során vásárolt euro újraeladásával támogatja a magyar fizetőeszközt, és a forint a konszenzus szerint február végéig 243,50 környékére erősödik. A forró pénzek távozása után azonban a banknak már nem lesz lehetősége euroeladásra, és az elemzők többségének véleménye szerint az MNB előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül. Az eurozónához való közeledésre számitó konvergencia-befektetőket ugyanis idegesebbé vált nemzetközi hangulatban és a költségvetési és folyó fizetési mérleg izmos hiánya ellenére is meg kell tartania, és a jegybankelnök nyilatkozatai szerint az inflációs célok eléréshez is sávszél közeli forintárfolyamra van szükség. A UBS Warburg napi regionális jelentése szerint mindehhez akár 4-5 százalékos előretekintő reálkamatra, azaz 2-3 százalékpontnyi kamatemelésre is szükség lehet, az elemzők többsége azonban ennél finomabb hangolást is elegendőnek tart. A felmérés során 11-ből nyolc elemző jelezte, hogy az MNB következő lépése előreláthatólag kamatemelés lesz. A február végi kéthetes MNB betéti kamatszintre adott 14 előrejelzés fele már 50 vagy 100 bázispontos emelést valószínűsít. Az elemzők továbbra is úgy gondolják, hogy a forint lassú erősödése folytatódik a következő két évben. Az év végére 238,74 körüli, a jövő év végére pedig 233,29 körüli euro elleni árfolyamot vetít előre a konszenzus, bár az árfolyamelőrejelzések továbbra is széles sávban szóródnak, jelentős bizonytalanságot mutatva. Az elemzők most adtak először előrejelzést a 2004-es adatokra, köztük az inflációra. A 2004 decemberére kialakult konszenzus 4,07 százalék, ami belül van a jegybank 2,5-4,5 százalékos célsávján. Az infláció tehát az elemzői várakozások szerint a tervezett leszálló pályán marad, annak ellenére, hogy 2003 decemberére a konszenzus 18 bázisponttal 5,01 százalékra emelkedett, tehát jelentősen a 4,5 százalékos jegybanki cél fölé. Ez azt is jelenti, hogy a 4,8 százalékos tavaly decemberi adathoz képest idén nem csökkenne az infláció, jövőre azonban igen, tehát a gazdaság a kijelölt pályán maradhat a 2007 körüli eurozóna csatlakozás felé. Az előrejelzések szerint a költségvetési hiány euro-konvergenciája is előrehalad, bár a tervezettnél lassabb mértékben. A konszenzus 2003-ra 965 milliárd forint, azaz a kormány becslései alapján a GDP 5,2 százaléka, és a deficit a várakozások szerint 2004-ben 818-ra csökken tovább. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban a konszenzusok szerint tovább nő, a 2002-re becsült 3,57 milliárd euróról 2003-ban 3,78 milliárd, 2004-ben pedig 3,95 milliárd euróra. A GDP növekedési üteme lassú ütemben gyorsulhat: a 2002-es 3,3 százalékról 2003-ban 3,7, 2004-ben pedig 4,25 százalékra az átlagelőrejelzések szerint.
QP | Quality Placement