Több mint tíz éve folyik erősen szennyezett víz a Tisza-tóba két patakból – egyebek mellett ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett Nagy tavak-konferencián a Magyar Narancs szerint, amelynek Teszárné Nagy Marianna címzetes egyetemi docens, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) Regionális Laboratóriumának vezetője azt mondta, hogy az Eger- és a Laskó-patakok érintettek legalább 2010 óta.

A két patak már egy évtizede az erősen szennyezett kategóriába tartozik, és bár a tározót elhagyó Tiszában már kisebb a fekális szennyezettség, a 2019-2020-as években ez is növekedett, csak Szolnok magasságára szelídül enyhévé az ürülékmennyisége a vízben.

Kapcsolódó

Teszárné Nagy Marianna, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hozzájárulásával azt nyilatkozta, hogy részben amiatt folyhat szennyezett víz a Tisza-tóba, mert a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések természetes vizeinkbe jutásának szabályozására.

A szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe az esetek többségében nem írnak elő bakteriológiai paramétervizsgálatot. A Tisza-tóba érkező szennyezett Eger-patak és Laskó-patak Eger és Füzesabony – mint a legnagyobb terhelők – tisztított szennyvizével érkezik, arról viszont a KÖTIVIZIG-nek nincs információja, hogy a két település szennyvíztisztítójának milyen paramétereket kell mérnie az önellenőrzési tervében, illetve hogy évente hány hatósági mérést végeznek. Azt sem tudni, hogy a teljes szakasz mely részén kerülhet bele a szennyezés.

A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól csak egyetlen bakteriológiai paraméterre tartalmaz kibocsátási határértéket, ez a coliformszám. Az minden területi kategóriára vonatkozóan – Balaton, védett területek, időszakos vízfolyások stb. – érvényes. 

Ugyanakkor fekálindikátor szervezetek mennyiségére vonatkozóan nem tartalmaz határértéket a rendelet, és jelenleg csak a természetes fürdővizek vizsgálata esetén van a fekális szennyezésjelző bakteriológiai paraméterekre vonatkozóan határérték. Azt sem tudni, hogy emberi, vagy állati eredetű a szennyezés a vízben.

A két szennyezett patak vízgyűjtő területe több járást, várost, községet érint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de a KÖTIVIZIG azt nem tudja, hogy honnan jöhet pontosan a szennyezés, mert csak a Tisza-tavi torkolati szakaszt monitorozza, a fentebbi szakaszokat nem. 

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a fekáliás szennyezés emberi vagy állati eredetű, mert mint megtudtuk, a KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma nem alkalmas a humán és állati eredetű szennyezés elkülönítésére, a már említett korábbi szabályozás pedig nem is tett különbséget humán, vagy állati eredetű fekális szennyezésre vonatkozóan.

Viszont a szabályozás átdolgozása, a határértékek meghatározása nem várható egyhamar.