Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.

Matolcsy György elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre.

Kapcsolódó

A szezonálisnál lényegesen nagyobb ütemben nőtt az idei első négy hónapban az új munkahelyek száma az előző év hasonló időszakához képest - számolt be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament foglalkoztatási bizottsága előtt az elmúlt év munka világát érintő intézkedéseiről.

A kormány intézkedéseinek köszönhető a foglalkoztatásbővülés

A miniszter szerint a kormány intézkedéseinek - egyebek mellett az szja változások által 500 milliárd forint lakossági megtakarítást érintő döntések, aminek az NGM becslése szerint a fele mehet a fogyasztás szinten tartására, valamint a vállalkozói adókedvezmények - hatása mellett a közmunkarendszer megújítása áll az első négy hónapos, mintegy 28 ezer fős foglalkoztatásbővítés hátterében. A német konjuktúrára való utalás csak érintőlegesen szerepelt a miniszter utalásai között.

Matolcsy szerint a kormány radikális és nem szokványos intézkedései nélkül nem lehetett volna szanálni az egyes lapok címlapjain szereplő tagországoknál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő Magyarországot. E nélkül pedig nem állt volna meg a foglalkoztatás drasztikus csökkenése sem. A miniszter a gazdasági növekedést követő 6-12 hónapra várja a foglalkoztatás jelentősebb bővülését, amit a kormány új, fenntartható gazdasági modellje is segít majd. Véleménye szerint 2014-re tartható a 300 ezer új munkahely terve.

Szétszedik a Munkaerő-piaci Alapot, modernizálját az OÉT-et

Mindezek érdekében megváltoztatják a Munkaerő-piaci Alap (MPA) irányítását és működését is. Ésszerűbbé és takarékosabbá kell tenni - fogalmazott Matolcsy. Július elsejével kiválik belőle a belügyminiszter irányítása alatt egy új Közmunka Alap, amiből a közfoglalkoztatást finanszírozzák majd.

Az év második felében pedig létrehoznák az OÉT helyett az érdekegyeztetés új, nyugat-európai, fejlett modelljét - amiben nincs intézményes tripartit egyeztetés a munka világáról -, amit legjobban az osztrák és a bolgár rendszer példáz - mondta Matolcsy.

Utóbbival kapcsolatban Kiss Péter, volt munkaügyi miniszter csak annyit jegyzett meg, hogy nem ahhoz a bolgár demokráciához kellene közeledni, ahol már többször felgyújtották a képviselők a parlament egyes irodáit a vita hevében.

A kormány tervei szerint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be", s tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek - mondta Matolcsy.

A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkaadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt - mondta a tárcavezető.