Nem csinált különösebben titkot a kormány, hogy 2017-re már választási költségvetést készít - ezzel akár két legyet is ütve egy csapásra: növekvő kiadások segítik a gazdasági növekedést, a látványos beruházások, adókönnyítések pedig a politikai álmoskönyvek szerint javítják a kormányzó erők újraválasztásának esélyét.

Ehhez képest azonban meglepő, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének átfésülése után 950 milliárd forintnyi olyan nevesített kiadást találtunk, amely részben vagy akár egészében vitaható, elköltéséhez nincs meg a társadalmi konszenzus vagy épp ellentétes azzal. A vitatható kiadások első csoportjába azon állami cégek támogatásai kerültek, amelyek működéshez - egy milliárd forintnál - nagyobb összeg van címezve a költségvetésben: a legnagyobb tétel a Paks 2 Zrt. 99,7 milliárd forintos tőkeemelése az idei 113,7 milliárd forint után.

Állami cégek támogatása
Cégmilliárd forint
Paks 2 Zrt. tőkejuttatás99,69
Magyar Gáz Tranzit Zrt. tőkeemelése2
Hungaroring Zrt támogatása13,15
Eximbank Zrt kamatkiegyenlítésa25
Közszolgálati média támogatása70,14
Forrás: költségvetési terv

A teljes paksi projekt - hivatalosan 12 milliárd euróba, mintegy 3000-3200 milliárd forintba kerül, a valós költségek viszont - a szükséges kapcsolódó beruházások miatt - ennél 2-3 milliárd euróval magasabbak lesznek. Ehhez képest eddig az elkészítésre elköltött pár száz milliárd forint aprópénznek tűnik. A projekt még csak az előkészítési fázisban van - sőt az orosz finanszírozó állami bank kritikus pénzügyi helyzete miatt a 10 milliárd eurós hitel folyósítására nincs is lehetőség a közeljövőben -, így hazai forrásokat használja a kormány.

A projekt hazai támogatása sem egyértelmű, ráadásul számos uniós eljárás még nem zárult le, így nem lehet tudni, hogy a projektből lesz-e működő atomerőmű, annak ellenére, hogy a kormány eltökélt a fejlesztésben.

A Hungaroring Zrt. 13,1 milliárdos támogatása a működéshez kell, ugyanis a száguldó cirkusz - állítólag - üzleti alapon nem működőképes Magyarországon. Létezik egy tanulmány, amely még a 2000-es években bebizonyította, hogy a Formula 1-es futam megrendezése "nemzetgazdasági szinten" nyereséges - vagyis a kiadás a többlet adóbevételeken keresztül megtérül. A verseny rendezésért fizetendő licencdíj a következő években folyamatosan emelkedik.

Nem cégszerűen működik, de ide sorolható a közmédia 70,1 milliárdos támogatása. A közmédia nézettsége alacsony - bár lassan nő -, ennek ellenére évről-évre megkapja az MTVA az évi 70 milliárdos támogatást. Tavaly külön 47,2 milliárdos konszolidáción is átesett a cég - az éves rendes támogatásán felül -, mivel az állami támogatásból és a reklámbevételekből sem tudta kigazdálkodni székháza törlesztőrészleteit.

Garázsépítés, liget és Budai Vár - közpénzből

Míg az adócsökkentésekkel nagy valószínűséggel lehet szavazatokat szerezni, a kormány monumentális beruházási projektjei inkább visszatetszést keltenek a választókban. Elég csak a 2002-es váratlan választási bukásra gondolni: ezt megelőzően a kormányzatnak egy kiemelt projektje volt, a Miniszterelnökség várba költöztetése. Ennek érdekében újították fel a Sándor-palotát, ám Orbán Viktor távozása után Medgyessy Péter nem kívánt a palotába költözni, így lett az a köztársasági elnökség épülete.

A kormány immár hosszú hónapok óta a Budai Vár újbóli elfoglalásán dolgozik: a tervek szerint 2018 elején - tehát a választások előtt - már a várban székelne a miniszterelnökség, de ide költöztetnék a Nemzetgazdasági Minisztérium egy részét is az egykori királyi pénzügyminisztérium épületébe. Szó volt a Belügyminisztérium várba költözésről is a tervekben, ám erre a projektre nem különítettek el külön forrásokat a költségvetésben.

Kormányzati presztízsberuházások (milliárd forint)
Kiadás célmilliárd forint
Modern városok program152,8
Pénzügyminisztérium felújítása, várba költözése26,72
Karmelita udvar (Új Miniszterelnökség)5,7
Budai Vár, Nemzeti Haszumann terv19,6
Forrás: költségvetési terv


A várból kiüldözendő Nemzeti Galériának, Országos Széchenyi Könyvtárnak új épületeket kell emelni, ezért születettet meg a Liget Projekt. A Városligetben új múzeumi negyed épülne, de ide tervezik az új Fővárosi Nagycirkusz épületét is, közben gőzerővel folyik az állatkert immár száz milliárd forintot közelítő felújítási programja is. A projekt keretében még állami büdzséből mélygarázs is épül - csak az első lépésekre, a tervezésre 3,2 milliárd jut jövőre.

Városliget felújítása
Projektmilliárd forint
Liget Budapest32,6
Új fővárosi nagycirkusz tervezése3,5
Pannon Park - Budapesti Állatkert10,6
Hermina garázs3,2
Forrás: költségvetési tervezet

Monumentális vasúti és közúti fejlesztések jönnek

Jövőre megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely az ország legnagyobb és fajlagosan is a legdrágább vasúti projektje lesz. A 160 kilométeres magyar szakasz 472 milliárd forintból - és kínai állami hitelből újulna meg. A meglehetősen vacak állapotban lévő vasútvonal felújítása rég aktuális lenne, ám a vonal kihasználatlansága miatt a gigaberuházás soha nem térülne meg.

Csak jövőre 280 milliárd forintot költenének közútfejlesztésekre: a kormány tervei szerint minden megyei jogú várost bekapcsolnak a gyorsforgalmi úthálózatba - függetlenül az utak forgalmából. Az összeg nem kevés, ugyanakkor a 2000-es évek autópálya-beruházásai (M3, M5, M7) alapján elmondható, hogy egyedül az infrastruktúrába fektetett hazai és uniós pénzek térülnek meg.

Infrastrukturális beruházások
Kiadás célmilliárd forint
Budapest-Belgrád vasútvonal felújítás előkészítése10
Kiemelt közúti projektek280
2017-es Úszó Vb22
Stadionépítési programok83,9
Forrás: költségvetési tervek


A vidéki városok nem csak autóutakat, hanem fejlesztési pénzeket is kapnak: a Modern Városok program keretében a kormány csak jövőre 152,8 milliárd forintot költhet, az idei 50 milliárd forint után.

Tovább folynak a stadionfejlesztések: a kis vidéki sportcsarnokok, stadionok mellett már folyik a Puskán Stadion kivitelezése, amire 35,9 milliárd forintot költenek jövőre, A projekt Nemzeti Olimpiai Központ néven található a büdzsében. Egy esetleges budapesti olimpia másik helyszíne lehet a 2017-es úszó vb Úszópalotája. A projekt, ami már az idén átlépte az 50 milliárdos keretet, jövőre még további 22 milliárd forintot igényel a költségvetésből.

Kirívó, vitatható költések

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyik legnagyobb nyertese 2017-es költségvetésnek: a külügynél egyre több gazdaságfejlesztési, célelőirányzat, alap, pénzosztó feladat csoportosul. Külön keret van külgazdasági fejlesztésekre, a határon túli fejlesztésekre: a Vajdaságban csak jövőre 7,6 milliárdot, Kárpátalján 5,2 milliárd forintot költenek el helyi gazdaságfejlesztésre, de külön programja lesz Erdélynek és a Felvidéknek is.

Vitatható kiadások
Projektmilliárd forint
Beruházási, külgazdasági, határon túli fejlesztési célelőirányzatok - külügy
48,5
Kormányzati kommunikáció15,6
Magyar Foundation of North America0,6
Magyar Művészeti Akadémia irodaháza4,8
Testnevelési Egyetem új campusa17,5
Lakitelek Népfőiskola beruházása5,5
Forrás: Költségvetési tervek


A kormányzati kommunikációs kiadásokra csak 2017-ben 15,6 milliárd forintot költhet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei 10 milliárd forint után.

A vitatható kiadások közül kiemelhető a kormány amerikai lobbitevékenységét koordináló "Magyar Foundation of North America" 600 milliós támogatása is, illetve a Magyar Művészeti Akadémia 4,8 milliárdos székházfelújítása is.

Jelentőségéhez képest óriási, 5,5 milliárdos fejlesztési támogatást kap a Lakitelek Népfőiskola, s hasonlóan kirívó az egyetemi fejlesztések között a Testnevelési Egyetem új campusa, amely csak jövőre 17,5 milliárd forintból épül.